A Békés Vármegyei Kormányhivatalban megtartott harmadik Alföld Slow konferencián Latorcai Csaba területfejlesi miniszterhelyettes, parlamenti államtitkár arról beszélt, hogy Magyarország célja 2030-ra az Európai Unió 5 legélhetőbb tagállama köze tartozni.
– Az új területfejlesztési törvénytervezet, amelyet a kormány néhány nap múlva benyújt az Országgyűlésnek, három pilléren alapul. Az új területfejlesztési koncepció kidolgozásában a vármegyei önkormányzatokra tekintünk partnerekként, arra, hogy ők helyben milyen kitörési pontokat látnak. Ehhez szükséges hazai és uniós forrás, továbbá egy támogató intézményrendszer. A területfejlesztési ügynökségek minden vármegyében segítséget nyújtanak a valódi gazdasági fejlődést, kitörést hozó projektek generálásával és támogatásával. Szeretnénk helyreállítani azokat a természetes gazdasági egységeket, amelyeket Trianonban vágtak szét, a területfejlesztés nem állhat meg az országhatárnál. Békés vármegyének Arad és Bihar megyékkel is versenyeznie kell, de nem állhat meg a fejlesztés a városhatároknál sem, mivel a nagyobb városok agglomerációval együtt léteznek; ezeket a vonzási pontokat figyelembe kell venni az oktatás vagy éppen az utak fejlesztésénél – hangsúlyozta a politikus.
Latorcai Csaba kiemelte: a 2021-2027-es uniós ciklusban 14 ezer milliárd forint áll rendelkezésre területfejlesztésre, az operatív programok összege 9792,3 milliárd forint. Ehhez jön még a Vidékfejlesztési Program a 80 százalékos hazai kiegészítéssel, amely 4419 milliárd forintot jelent. Hangsúlyozta: a magyar lakosság nagy része vidéken él, így a helyiekkel közösen kell megkeresni és kiaknázni a térségek kiugrási lehetőségeit. Példaként említette, hogy Békés vármegyében jó alapokra lehet építkezni, hiszen a lassú turizmus minden eleme adott az életszínvonal emelésére. Latorcai Csaba Békés vármegyével összefüggésben arról beszélt, hogy amennyiben teljes egészében elkészül az M44-es gyorsforgalmi út és becsatlakozik Békéscsaba az M5-ös autópályába, majd Békéscsabától egészen az országhatárig négysávos autóút vezet el, akkor hatalmas fellendülés és számos új befektető, beruházás fog érkezni a térségbe.
Herczeg Tamás, a térség országgyűlési képviselője szerint Békés vármegye megközelíthetőségének javításával, a kínálat színesebbé tételével és jó marketinggel lehet fejleszteni a térség turizmusát.
Zalai Mihály, a Békés Vármegyei Önkormányzat elnöke arról beszélt, hogy néhány héttel ezelőtt a területfejlesztési törvény kapcsán tartott egyeztetőt követően úgy érezte, egy új fejezet kezdődik. Az elnök elmondta, a TOP Plusz fejlesztéseinél már várostérségekben gondolkoznak, amely a vármegyében szinte teljesen lefedi a járásokat.
– A kormány olyan partnerként tekint a vármegyei önkormányzatokra, hogy azok még inkább hozzá tudnak járulni a területfejlesztéshez – szögezte le Zalai Mihály.
Szebellédi Zoltán, az Alföld Slow Egyesület elnöke arról tájékoztatta hírportálunkat, hogy szervezetük 2018-ban kezdte meg működését 10 vármegyei település közreműködésével. Az úgynevezett lassú turizmust népszerűsítő egyesület mára 22 tagot számlál, amely a konferenciát követően három önkormányzattal bővült.
– Önkormányzatok kezdeményezték elsősorban az egyesület létrejöttét azzal a céllal, hogy a helyi értékeket – melyek minden településen megtalálhatóak – ilyen módon is felkaroljuk. Ha a helyi termékeket, értékeket megbecsülik, az nemcsak identitáserősítő tényező lehet, hanem termékké is varázsolható és ezzel meg tudunk jelenni a turizmus piacán. Cél, hogy a jelenlévő értékekkel a helyi gazdaságot próbáljuk segíteni. A slow turizmus egy olyan turizmusforma, mely ezeket az értékeket képviseli nemzetközi szinten – hangsúlyozta az egyesület elnöke.