A turizmus fejlesztéséről tartottak fórumot Békéscsabán

2020. február 21. 14:07 | Papp Ádám Sándor

„Hagyomány és turizmus” címmel 17. alkalommal rendeztek konferenciát pénteken, a Csabagyöngye Kulturális Központban. Szarvas Péter polgármester az eseményen úgy fogalmazott, hogy az elmúlt években a kelleténél kevesebb forrást és figyelmet kapott a békéscsabai turizmus fejlesztése, ám azon dolgoznak, hogy a megyeszékhely ebben a tekintetben is felzárkózzon az ország számos településéhez.

Több elemzés alapján, amelyek az elmúlt tíz esztendő turizmus mutatóit vizsgálják, elmondható, hogy ez évről-évre több ember megélhetését biztosítja – ismertette Herczeg Tamás, a térség országgyűlési képviselője.

– A nemzeti jövedelemből is több mint tíz százalékkal részesedik a turizmus, illetve a foglalkoztatottak körében is tíz százalék fölött van a szám, amely azt mutatja, hogy hány embernek biztosít kenyeret, hány embernek biztosít megélhetést a turizmus. Ez az országos arány, amely folyamatosan emelkedik – hangoztatta az országgyűlési képviselő.

A turizmus egyik fontos része a kultúra, amely segíthet a fellendülésben – fogalmazott a kultúráért felelős államtitkár. Fekete Péter kiemelte: olyan művészeti csoportokat és termékeket kell működtetni és létrehozni, amelyek a helyiek igényeit kielégítik és a más területről érkezőket bevonzzák.

 

Fekete Péter kulturáért felelős államtitkár egy kalotaszegi pártát hozott Békéscsabára. Fotó: Bagi József / behir.hu

Fekete Péter kulturáért felelős államtitkár egy kalotaszegi pártát hozott Békéscsabára. Fotó: Bagi József / behir.hu

 

– Az emberek mindennapi életét a helyére teszi, irányt mutat, a „jó itt élni” érzést biztosítja, ugyanakkor szolgáltatást nyújt azoknak az embereknek, akik el akarnak indulni, és ezt a szolgáltatást meg akarják vásárolni. Legyen ez akár országon belüli turizmus, vagy ha az országon kívülről jönnek, a kint megtermelt pénzt hozzák ide, és költik el itt, ezzel a mi gazdaságunk gyarapodik – hangsúlyozta az államtitkár.

A magyar kormány a kiemelt turisztikai térségekben látja az ágazat fejlesztésének és előrehaladásának az irányát – ezt már Békéscsaba környezetvédelmi és turisztikai ügyekért felelős tanácsnoka mondta. Opauszki Zoltán ismertette: öt kiemelt térséget nevesítettek már és további öt térség várományosa annak, hogy nevesítsék.

– Ennek az egyike a Gyula-Békéscsaba desztináció. Azon dolgozunk, hogy a két város közötti együttműködés intenzív  és mihamarabb formalizált is legyen. Már ebben az évben olyan eredményeket szeretnénk felmutatni, amelyek a kormányzat által is láthatóvá válnak, ezzel előidézhetjük, hogy valóban kormánydöntés születhessék arról, hogy ez is kiemelt turisztikai térség lehessen – fogalmazott Opauszki Zoltán.

 

Opauszki Zoltán Békéscsaba és Gyula együttműködéséről is beszélt

Opauszki Zoltán Békéscsaba és Gyula együttműködéséről is beszélt

 

A turizmusra ható fejlesztések háttérbe szorultak az elmúlt években Békéscsabán – ismertette a város polgármestere. Szarvas Péter elmondta: a jövőben azon dolgoznak majd, hogy a turizmus ágazatát is fejlesszék és kiaknázzák a településen adódó lehetőségeket.

– Az élet számos területén Békéscsaba átlag alatti fejlettséget képvisel. Azt gondoltuk, ha egy adott forrással kell gazdálkodni, akkor a város gazdasági erejét, fejlettségét kell növelni,elsősorban, és az erőforrásokat erre kell koncentrálni – emelte ki Szarvas Péter.

 

Herczeg Tamás és Szarvas Péter

 

A városvezető összehasonlításként elmondta: Békéscsabán az idegenforgalmi adóból származó bevétel közel 20 millió forint évente. A 15 kilométerre lévő Gyulán pedig 150-180 millió forint. A fürdőváros számaihoz szeretne a békési megyeszékhely vezetése is közelíteni a jövőben. A városvezető továbbá rámutatott arra, hogy a sportturizmus és az eseményturizmus területén jó eredményei vannak a városnak, hiszen a Békéscsabai Röplabda Sportegyesület a régió és az ország egyik meghatározó klubja. Az események tekintetében pedig a továbbra is az országot megmozgató Csabai Kolbászfesztivált említette meg a polgármester.

További programok »

Itthon

Maruzsa Zoltán: Most csak írásbeli érettségi lenne, szükség esetén szóbeli

A jelenlegi járványügyi helyzetben várhatóan május 4-én kezdődnének el az írásbeli érettségi vizsgák tájékoztatott a köznevelésért felelős államtitkár. Hozzátette: szóbeli vizsga kizárólag azon vizsgatárgyak esetében lenne, amelyeknek középszinten csak szóbeli vizsga része van, illetve csak azok számára szerveznek ilyet, akik sajátos nevelési igényükből fakadóan felmentettek az írásbeli alól.
13:45
FEL