Több elemzés alapján, amelyek az elmúlt tíz esztendő turizmus mutatóit vizsgálják, elmondható, hogy ez évről-évre több ember megélhetését biztosítja – ismertette Herczeg Tamás, a térség országgyűlési képviselője.
– A nemzeti jövedelemből is több mint tíz százalékkal részesedik a turizmus, illetve a foglalkoztatottak körében is tíz százalék fölött van a szám, amely azt mutatja, hogy hány embernek biztosít kenyeret, hány embernek biztosít megélhetést a turizmus. Ez az országos arány, amely folyamatosan emelkedik – hangoztatta az országgyűlési képviselő.
A turizmus egyik fontos része a kultúra, amely segíthet a fellendülésben – fogalmazott a kultúráért felelős államtitkár. Fekete Péter kiemelte: olyan művészeti csoportokat és termékeket kell működtetni és létrehozni, amelyek a helyiek igényeit kielégítik és a más területről érkezőket bevonzzák.
– Az emberek mindennapi életét a helyére teszi, irányt mutat, a „jó itt élni” érzést biztosítja, ugyanakkor szolgáltatást nyújt azoknak az embereknek, akik el akarnak indulni, és ezt a szolgáltatást meg akarják vásárolni. Legyen ez akár országon belüli turizmus, vagy ha az országon kívülről jönnek, a kint megtermelt pénzt hozzák ide, és költik el itt, ezzel a mi gazdaságunk gyarapodik – hangsúlyozta az államtitkár.
A magyar kormány a kiemelt turisztikai térségekben látja az ágazat fejlesztésének és előrehaladásának az irányát – ezt már Békéscsaba környezetvédelmi és turisztikai ügyekért felelős tanácsnoka mondta. Opauszki Zoltán ismertette: öt kiemelt térséget nevesítettek már és további öt térség várományosa annak, hogy nevesítsék.
– Ennek az egyike a Gyula-Békéscsaba desztináció. Azon dolgozunk, hogy a két város közötti együttműködés intenzív és mihamarabb formalizált is legyen. Már ebben az évben olyan eredményeket szeretnénk felmutatni, amelyek a kormányzat által is láthatóvá válnak, ezzel előidézhetjük, hogy valóban kormánydöntés születhessék arról, hogy ez is kiemelt turisztikai térség lehessen – fogalmazott Opauszki Zoltán.
A turizmusra ható fejlesztések háttérbe szorultak az elmúlt években Békéscsabán – ismertette a város polgármestere. Szarvas Péter elmondta: a jövőben azon dolgoznak majd, hogy a turizmus ágazatát is fejlesszék és kiaknázzák a településen adódó lehetőségeket.
– Az élet számos területén Békéscsaba átlag alatti fejlettséget képvisel. Azt gondoltuk, ha egy adott forrással kell gazdálkodni, akkor a város gazdasági erejét, fejlettségét kell növelni,elsősorban, és az erőforrásokat erre kell koncentrálni – emelte ki Szarvas Péter.
A városvezető összehasonlításként elmondta: Békéscsabán az idegenforgalmi adóból származó bevétel közel 20 millió forint évente. A 15 kilométerre lévő Gyulán pedig 150-180 millió forint. A fürdőváros számaihoz szeretne a békési megyeszékhely vezetése is közelíteni a jövőben. A városvezető továbbá rámutatott arra, hogy a sportturizmus és az eseményturizmus területén jó eredményei vannak a városnak, hiszen a Békéscsabai Röplabda Sportegyesület a régió és az ország egyik meghatározó klubja. Az események tekintetében pedig a továbbra is az országot megmozgató Csabai Kolbászfesztivált említette meg a polgármester.
-400x225.webp)
