Az eddigi fejlesztésközpontú szemlélet mellett a fókusz az értékesítésre és a marketingre helyeződik át a térségek nevesítésével – fogalmazta meg céljait a Magyar Turisztikai Ügynökség. Az MTÜ szeretné a térségeket a belföldi és a külföldi piacokon is versenybe hozni. Ennek megfelelően hangsúlyosabban jelennek meg a jövőben a marketingelemek, mint az imázs, az arculat, a márka, a piaci pozíció és az értékesíthetőség.
– Ez a koncepcióváltás azt a célt fogalmazta meg, hogy azokban a térségekben támogassa a kormány a turizmus fejlesztését, illetve a marketinget, ahol valódi turizmus van, ahová valóban elmennek az emberek. Gyula és térsége ilyen hely. Az elmúlt években komoly eredményeket értek el a turisztikai ágazat szereplői vendégéjszakák számát és a látogatottsági adatokat tekintve. Ebből is látszik, hogy itt fenntarthatóan működik a turizmus – fogalmazott Görgényi Ernő, Gyula polgármestere.
A nevesítés Békéscsaba számára is fellendülést jelenthet a turizmus fejlesztésében.
– Jelentheti azt a marketing lehetőséget ez a nevesítés, hogy minél többen jöjjenek majd Magyarországra. Ha a koronavírus-járvány eltűnik, akkor a nemzetközi turizmus is újra élénkülni fog – hangsúlyozta Herczeg Tamás országgyűlési képviselő.
Békéscsaba polgármestere az aktív turizmus, illetve az ahhoz kapcsolódó infrastruktúra kiépítésében lát lehetőséget.
– Én abban hiszek, hogy Alföld lévén az aktív turizmus elemet lehet fokozni, ez lehet egy vonzerő. Például a Körösök-völgye, a megépülő kerékpárutak és az ezekhez csatlakozó gasztronómiai vagy kulturális kínálat lehet a kibontakozás útja. Én az aktív turizmus erősítésében és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúra kialakításában látom a komoly versenyelőny lehetőségét – emelte ki Szarvas Péter.
A Magyar Turisztikai Ügynökség célkitűzése, hogy erősítse a szolgáltatók közötti együttműködést, javítsa a fogadóterületek versenyképességét, illetve szolgáltatási csomaggá alakítsa át a meglévő kínálati elemeket.
– Nagyon erőteljes, közös termékalkotásba és szolgáltatás-fejlesztésbe szükséges kezdenünk, hiszen a desztinációk szintje azt jelenti, hogy nem az egyes településeknek kell önmagukat bevinniük, hanem közösen fejlesztett szolgáltatásokat kell kínálnunk az idelátogatóknak – hangoztatta Opauszki Zoltán, Békéscsaba környezetvédelmi és turisztikai tanácsnoka.
A Magyar Turisztikai Ügynökség bízik abban, hogy a térségi lehatárolás és a minden szinten érvényesülő desztinációs szemlélet történelmi lehetőséget hordoz magában a hazai turizmus fejlesztése szempontjából.