– Az emlékmű a nemzet összetartozását jelzi, és azt, hogy Magyarország nem volt, hanem lesz - mondta a Miniszterelnökség területfejlesztésért felelős parlamenti államtitkára az avatáson. Latorcai Csaba a nemzeti összetartozás napján tartott ünnepségen kifejtette: a 103 éve aláírt trianoni békediktátum nem vagy alig titkolt célja az volt, hogy a végsőkig meggyengítse az ezer esztendeje szilárdan álló Magyarországot. A nemzet példátlan szellemi és lelki erejének, élni akarásának köszönhető, hogy ez nem sikerült.
– És kellett hozzá Bethlen István, Teleki Pál, Klebelsberg Kuno és Hóman Bálint, akik tudták, hogy a magyarság megmaradásának és felemelkedésének záloga a kultúra megőrzése mellett a szellemi pallérozottság – mondta. Az államtitkár, egyúttal a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) ügyvezető főtitkárának szavai szerint a nemzeti összetartozás napja arra biztat, hogy higgyünk önmagunkban, és abban, hogy a legnehezebb időkben is tudunk a jövőnkre vonatkozóan sikeres válaszokat adni.
Latorcai Csaba beszédet mond. (Fotó: Fazekas Róbert/behir.hu)
– Türelemre és politikai érettségre van szükség ahhoz, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból, hogy "a nemzet megmaradjon magyarnak, Európa európainak" – jelentette ki az ukrajnai háborúra utalva. Kiemelte, a kormány elmúlt 13 évben hozott nagyszabású gazdasági, társadalmi és nemzetegyesítő intézkedéseinek köszönhetően az összmagyarság a térség együttműködésének és fejlődésének motorjává vált. Emlékeztetett: a kettős állampolgárságról hozott törvénynek köszönhetően meghaladja az 1 100 000-et az új magyar állampolgárok száma.
Herczeg Tamás országgyűlési képviselő elmondta: a gyásznak is helye van Trianon évfordulóján, de 2010 óta nem az elszakításra emlékezünk, hanem az összetartozásra.
– A magyarság ismét büszke, a határokon átívelő együtt gondolkodásnak és cselekvésnek köszönhetően ismét erős nemzet lett – hangoztatta.
Zalai Mihály, a vármegyei önkormányzat elnöke szerint amikor "parlamenti politikát építenek" a határon túli magyarság ellen, akkor van még mit tenni az oktatásban, a fiatalok nevelésében, "és az ilyen emlékművek állításában". Véleménye szerint hálát érdemel, hogy Trianon után 103 évvel is megmaradt az ország és a magyarság az anyaországban és a környező országokban is.
Fotó: Fazekas Róbert/behir.hu
Botyánszki Pál László polgármester köszöntőjében elmondta, a magyarság jövője csak együtt képzelhető el, "de ehhez nekünk kell újjászőni a száz éve szétszaggatott kötelékeket".
Szebellédi Zoltán, az emlékmű állítását kezdeményező KDNP újkígyósi városi szervezetének elnöke a szoborállítás történetét felelevenítve elmondta, 2020 júliusában vetődött fel, hogy Újkígyóson nincs méltó emlékhelye a trianoni békediktátumnak. A KDNP helyi szervezetének ülésén javaslatot tettek egy szobor felállítására, a kezdeményezés megvalósítását pedig az Újkígyósért Közalapítvány vállalta.
Fotó: Fazekas Róbert/behir.hu
Az alkotás elkészítésével Gera Katalin újkígyósi születésű szobrászművészt, a város díszpolgárát bízták meg, aki fiával és egyben társalkotójával, Csernák Mátéval tervezte meg az emlékművet. Az alapítvány csak a témakört adta meg az alkotónak, ezen túl szabad kezet kapott a szobrászművész, aki a csodaszarvas ősi motívumát javasolta. A szobor bronzból készült, talapzata süttői mészkő.
Az emlékművet a római katolikus templom mellett helyezték el. A műalkotás mintegy 15 millió forintba került, ebből 8,5 millió forint közadakozásból jött össze. Gera Katalin szobrászművész az ünnepségen azt mondta, alkotása "azt szimbolizálja, ami összeköt minket; fényt és utat mutat, ahogy ősi regénk szerint a csodaszarvas tette".
– A szoborszentelést szentmise előzte meg az újkígyósi Szűz Mária Szent Neve templomban. Az ünnepségen jelen voltak Újkígyós Kárpát-medencei testvér- és partnertelepüléseinek - Szépvíz, Zimándújfalu, Zápszony, Nagyzerind - képviselői is. Ferencz Tibor, Szépvíz polgármestere és Szebellédi Zoltán időkapszulát helyezett el a szobornál.
Forrás: MTI
-400x225.webp)
