Hanó Miklós kisgyerekként a Szluka-dűlőn és Telekgerendáson nevelkedett. Az élelmiszeripari szakközépiskola elvégzése után Szegeden tanult, ott szerzett húsipari üzemmérnöki diplomát. Az egykori Zöldértnél, majd jogutódjánál a Húskernél, utána pedig a Körös-Food Kereskedelmi Kft.-nél dolgozott.
– A föld, az állattartás szeretete mindig az élete része maradt, viszont a kilencvenes évek elején elindult a politikai pályán is. Milyen indíttatásból?
– Mindig lázadtam az igazságért. Fiatal koromban is, ha úgy éreztem, hogy valami nem jól működik, akkor kiálltam azért, hogy jobb legyen. A hetvenes években, ösztöndíjasként már gyakorlaton is a Zöldértnél voltam, szerettem ott lenni, jól ismertem az embereket, így utána odamentem dolgozni. Gyakornok, vágásvezető, majd a főmérnök helyettese, utána főmérnök lettem. Ifjú titánként folyton jeleztem, ha valami nem tetszett, meg is kaptam, hogy „ne vakoljak felfelé, mert az rám hullik vissza”… Egy tapasztaltabb, idősebb kollégám azonban – aki akkoriban a csabai kisgazdapártot vezette – azzal keresett meg, hogy látja, mennyire ki tudok állni a munkásokért, milyen határozottan viszem a szót a bértárgyalásokon, és elhívott a kisgazdákhoz, hogy ott kamatoztassam a bennem levő tenni akarást. Ráálltam, rövidesen meg is választottak a Független Kisgazdapárt helyi elnökének. Ez nem sokkal azután volt, hogy a rendszerváltást követően az élelmiszeripari üzemek veszteségesek lettek, bedőltek – egyébként emiatt én is állás nélkül voltam egy évig. 1992 elején léptem be a kisgazdapártba, és a májusi, időközi országgyűlési választáson már az ő színeikben indultam, de akkor Lukovics Éva jutott be.
– 1994-ben lett önkormányzati képviselő és a gazdasági bizottság elnöke, majd 1994 és 1998 között tanácsnok. Két ciklusban volt országgyűlési képviselő, 2006 óta pedig folyamatosan Békéscsaba alpolgármestere. Nagy ívű pályát futott be.
– 1994-ben a kisgazdák, az MDF és a KDNP közösen indult a választáson, az ő polgármester-jelöltjük én voltam, a Fidesz az SZDSZ-es jelöltet támogatta. Akkor Pap János lett a polgármester, úgy kétezer szavazattal lemaradva én lettem a második (közben az egyéni körzetemben is nyertem), a harmadik helyen pedig az MSZP színeiben induló Sisák Péter végzett. Ezután 1994-től négy évig gazdasági ügyekben segítettem a várost tanácsnokként. A következő ciklusban, 1998 és 2002 között úgy alakult, hogy listáról bekerültem az Országgyűlésbe, emellett társadalmi megbízatású alpolgármester voltam Békéscsabán. 2002-re a Független Kisgazdapárt szétesett, mi pedig Csabán megalapítottuk a Magyar Kisgazdapártot, és annak a színeiben – egyedüli listásként – 2002-től is a csabai közgyűlés tagja lettem. Közben 2003-ban a Fidesz néppárt lett, a kisgazdák oda tagozódtak be, így később velük indultam. 2006-tól folyamatosan alpolgármesterként dolgozom, közben 2010 és 2014 között ismét voltam négy évig országgyűlési képviselő is, amikor szintén listáról jutottam a parlamentbe.
A kilencvenes években az egyik kolbászfesztiválon, amikor Hanó Miklós éppen igazi csabai kolbásszal kínálta Orbán Viktort
– Politikusként, közéleti szereplőként nemcsak tanúja, hanem formálója is az elmúlt három évtized történéseinek. Sok minden történt azóta, számos fejlesztés, fórumok, egyeztetések sora, véget nem érő tárgyalássorozatok, viták… Mit emelne ki ebből a három évtizedből?
– Amikor először országgyűlési képviselő lettem, rengeteg embert megismertem, nagyon sok olyan politikussal kerültem kapcsolatba, akiről tudtam, hogy segíthet előrébb vinni a város ügyeit – ettől kezdve sokkal több mindenben tudtam én is segíteni Békéscsabát. Akkor még nem voltunk uniós tagország, de javasoltam a kisgazdákkal, hogy kapjanak a gazdák föld alapú támogatást. Korábban semmit nem kaphattak, akkor pedig ez hektáronként 8000 forintot jelentett számukra, aki pedig őstermelőként vállalkozásba fogott, annak hektáronként 16 000 forintot. Javasoltam továbbá, hogy az az őstermelő is kapja meg a 16 000 forintot hektáronként, aki vállalja, hogy öt éven belül főállású vállalkozóvá válik. Jó érzés volt, hogy ezt elfogadták, és így segíteni tudtunk. Akkoriban voltak még a szövetkezeteknél külső üzletrészek. A folyamatban levő átalakulások azt eredményezték, hogy bárki többségi tulajdonossá válhatott, aki 50 százaléknál többet tulajdonolt. Sok helyen ezért az eredeti ár 6-8 százalékáért vásárolták fel a külső üzletrészeket az idős tulajdonosoktól (akik már nem voltak aktívak). Úgy éreztem nagyon megalázó, hogy egy élet munkájáért az eredeti érték töredékét kapja meg a tulajdonos, ezért azt javasoltam, hogy az állam vállalja át és fizesse ki száz százalékon az árat ezeknek az embereknek – ez vidéken sokaknak jelentett komoly segítséget. Békéscsabán aktívan támogattam a szennyvízcsatornázás ügyét, ami egy hatalmas beruházás volt. Évekkel ezelőtt volt egy egész városra kiterjedő lakossági fórumsorozat, amelyet dr. Ferenczi Attilával vittünk végig. Már akkor is a járdákra és az utakra volt a legnagyobb igény. Büszke vagyok arra, hogy a közelmúltban összesen 10 milliárd forintos út- és járdafejlesztés valósulhatott meg a városban, Herczeg Tamás országgyűlési képviselővel közösen sokat dolgoztunk azért, hogy ez így legyen. Örülök annak is, hogy – szintén Herczeg Tamás hathatós közreműködésével – elkészült a Fürjesi elkerülő-út is, amely tehermentesíti a belvárost.
"Büszke vagyok arra, hogy most összesen 10 milliárd forintból út- és járdafejlesztés valósulhatott meg a városban"
– Négy ciklus óta alpolgármester – ebben a pozíciójában, de korábban bizottsági elnökként és tanácsnokként is a gazdasági ügyek, a fejlesztések tartoztak önhöz. Ezen a területen milyen eredményeket sorolna fel?
– Uniós forrásból, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program révén, majd hazai forrásból, a Modern Városok Program támogatásával számos olyan beruházás valósult meg az elmúlt időszakban Békéscsabán, ami mind azt a célt szolgálta, hogy élhetőbb legyen a város. Ráadásul sok olyan fejlesztést hajtottunk végre, ami az energiafogyasztás csökkentésére irányult, és ez a jelenlegi igen magas energiaárak mellett komoly segítséget jelent. A geotermikus hőhasznosítás, a Smart Grid program, az intézmények energia-megtakarítást hozó felújításai akkor indultak, amikor még szó sem volt energiaválságról, csak megtakarítást szerettünk volna elérni. Ki kell emelnem ebben a Békéscsabai Városfejlesztési Nonprofit Kft. szerepét: Sódar Anita és kollégái profi módon állították össze és vezényelték le a projekteket. Sok más városban lassan mentek ezek a folyamatok, nálunk viszont – nekik is köszönhetően – pörgött minden. Korábban a városfejlesztési kft. vezényelte le a szennyvízcsatornázást, amikor annak vége lett, javasoltam, hogy vigyék ők a fejlesztéseket, ahogy én javasoltam a CsabaPark vagy Békéscsabai Médiacentrum létrehozását is. Mára a kft. profi a beruházások lebonyolítását illetően, az egykori 42 hektáros erdő területén pedig ott CsabaPark. A több ütemben történt fejlesztéseknek köszönhetően a CsabaPark mára igazi pihenőpark, turisztikai attrakció lett, amely a gasztronómiai rendezvényeknek is teret és infrastruktúrát tud adni. A Békéscsabai Médiacentrum pedig – a helyi tudósításokon túl – sokat tett azért, hogy városunk és megyénk, valamint az itt zajló rendezvények, események egyre nagyobb teret kapjanak az országos médiában. Számomra mindig fontos volt az is, hogy elérhető legyek a csabaiaknak. Sokan jöttek oda hozzám rendezvényeken, különböző eseményeken, sokan hívnak fel telefonon, és tudják, hogy az ajtóm nyitva áll, bátran fordulhatnak hozzám ma is, igyekszem segíteni, ahol csak tudok.
A CsabaPark mára igazi pihenőpark lett, ahol rövidesen újabb attrakciókkal várják majd az érdeklődőket
– A három évtized során három polgármesterrel, alpolgármesterekkel, tanácsnokokkal, több képviselővel, osztályvezetővel, szakemberrel dolgozott együtt. Kikkel volt a legjobb munkakapcsolatban?
– Első helyen kell említenem dr. Ferenczi Attilát. Amikor bekerültem a képviselő-testületbe, sokat segített nekem az önkormányzati munkában. A későbbiekben bizottsági szinten ő vitte azokat a területeket, amelyekért én voltam a felelős alpolgármesterként. Folyamatosan együtt dolgoztunk, sok mindent megvitattunk, akár késő este is felhívhattuk egymást, ha kérdés vagy gond adódott. Például a városgazdálkodási kft. létrehozásáért is mi kardoskodunk, hogy ne kelljen külső vállalkozóknak fizetni azért, amit helyben olcsóbban is meg tudunk csinálni. Attila a barátom volt, nagyon nehéz elhinni, hogy lassan egy éve már sajnos nincs közöttünk… Az évek során egyébként jól együtt tudtam működni szinte mindenkivel, aki azt nézte, hogy a városnak mi a jó, és Békéscsaba hogyan fejlődhet. Még Herczeg Tamást említeném, akivel nagyon sokat dolgoztunk együtt, és aki most is igyekszik kijárni a városnak, amit csak lehet. Sódar Anitával szintén jó munkakapcsolatban vagyunk, az ő személye ma is garancia arra, hogy jó kezekben legyenek a fejlesztések. És persze a sort még sokáig tudnám folytatni.
Hanó Miklós és a múlt évben elhunyt dr. Ferenczi Attila a kezdetektől segítették egymást a munkában
– Herczeg Tamás a közelmúltban egy plakettel köszönte meg önnek a 30 éves közszolgálati munkáját. Milyen érzés volt ez, és hogyan képzeli a folyatást a továbbiakban?
– Mindig azon tevékenykedtem, hogy a város fejlődjön, szépüljön. Megmelengette a szívemet, hogy Tamásnak ilyen módon is eszébe jutottam – szerintem mindenkinek jó érzés, ha megköszönik a munkáját. Ami pedig a továbbiakat illeti, ezt a ciklust még végigviszem, de 2024-ben már nem indulok. Ez a munka rengeteg stresszel jár, folyamatos készenlétet igényel. Eltelt az idő, a jövő évtől már másra szeretnék koncentrálni. Szabadidőmben mindig sokat voltam tanyán, sokat foglalkoztam a jószágokkal, szeretek kint lenni a kertben. Oda szeretnék visszavonulni. Ma is szeretek az emberek között lenni, szívesen dolgozom alpolgármesterként, szívesen beszélgetek el bárkivel és megvívom a csatákat, ha szükséges, de be kell tudni fejezni ezt is. Szeretem a családomat, a gyerekeimet, és már unokám is van. Az újabb életszakaszomban leginkább rájuk szeretnék koncentrálni, és kint a természetben élvezni az életet, hisz az élet egy csoda.
