Elismerést kapott az Aradi Szabadság-szobor Egyesülettől Takács Péter

Aradon, a Tűzoltó téren áll az a monumentális szabadságszobor, amely 1890-állított emléket a magyar szabadságharc hőseinek. Az alkotás nem mindennapi történetéhez hozzátartozik, hogy 1925-ben elbontották, az azon levő alakokat elzárták, és évtizedekig csak őrizgették. 2003-ban alakult meg az Aradi Szabadság-szobor Egyesület azzal a céllal, hogy újra felállítsák a szobrot, ami 2004-ben meg is történt. Hogy a nemes cél sikerülhetett, abban szerepe volt Takács Péter békéscsabai önkormányzati képviselőnek is, aki ezért nemrégiben, az egyesület megalakulásának 15 éves jubileumán plakettet és oklevelet vehetett át Aradon. Takács Péterrel ennek apropóján beszélgettünk.

 

 – Az egyesület jubileumi ünnepségét az aradi színházban tartották, amely erre az alkalomra zsúfolásig megtelt, mintegy hatszázan jöttek el. Engem több minőségemben hívtak meg. Annak idején voltak olyan kedvesek, hogy bevettek az egyesület alapító tagjai közé, de most elsősorban Békéscsaba önkormányzati képviselőjeként invitáltak.

 

– Hogyan került kapcsolatba az Aradi Szabadság-szobor Egyesülettel?

 

Még 2003 februárjában, a megyei lapban olvastam, hogy Arad város – egyébként román többségű – testülete megszavazta: újra kell állítani a szabadság szobrot Aradon a Tűzoltó téren, és ehhez egy szerényebb összeget is elkülönítettek. Akkor megkerestem az Arad megyei és a városi RMDSZ-t: mit szólnának ahhoz, ha kezdeményezném egy országos gyűjtés elindítását a szobor újraállításáért. Ezután elmentem a Békés Megyei Hírlap akkori főszerkesztőjéhez is, hogy tudna-e ehhez támogatást nyújtani a laptársaival, ők pedig igent mondtak. Nemcsak Békéscsaba önkormányzati képviselőjeként, hanem a Rákóczi Szövetség Békéscsabai Szervezetének vezetőjeként és a helyi MDF elnökeként is kezdeményeztem a gyűjtést, amely végül sikerrel járt.

 

– Mekkora összeg gyűlt össze?

 

Az országos gyűjtés eredményeként, elsősorban az önkormányzatoktól, továbbá civil szervezetektől és magánszemélyektől mintegy tízmillió forint gyűlt össze, amely az aradi barátaink elmondása szerint óriási segítséget jelentett nekik a szobor visszaállítása előmunkálatainak finanszírozásában. A Rákóczi Szövetség – amelynek akkori és mai elnöke is Halzl József – fogadta az adományokat, és továbbította azt az Aradi Szabadság-szobor Egyesület számára. A folyamatosan érkező összegeknek például a restaurálásban nagy szerepük volt. Szerintem Európa egyik legszebb, ha nem a legszebb köztéri szobrát sikerült így elindítani a helyreállítás útján.

 

Fotó: maszol.ro

 

– Mit kell tudnunk a szobor történetéről?  

Az 1867-es kiegyezést követően indult el Aradon egy mozgalom annak érdekében, hogy méltó emléket állítsanak a szabadságharc hős tábornokainak és főtisztjeinek. A szoborra pénzt gyűjtöttek, az elkészítésére pályázatot írtak ki, amelyet Huszár Adolf nyert meg, de a halála miatt aztán Zala György volt az, aki némi változtatással a Huszár által elképzelt alkotást a végső formába öntötte.

A szobor főalakja Hungária nagyasszony, ő jelképezi és fejezi ki a magyar történelem dicsőségét. A mellékalakok a harckészséget, az áldozatvállalást, az ébredő szabadságot és a haldokló harcost mutatják, és ott vannak szobron a magyar szabadság mártírjainak a bronzplakettjei is. A monumentális alkotást 1890-ben állították fel, de amikor a románok megszállták Aradot, a szobrot először körbedeszkázták, majd 1925-ben elbontották és darabjait az aradi várba szállították. Olyan szempontból szerencsénk van, hogy nem semmisítették meg, ezért sok évtizeddel később újra lehetett állítani. A szoborcsoport méltó emléket állít a magyar szabadságharc hőseinek, de tulajdonképpen nemcsak nekik. Úgy gondolom, minden olyan embernek fontos kell legyen, akinek fontos a szabadság eszméje.

 

– Mikor tündökölhetett újra régi fényében a szoborcsoport?

 

– 2004. április 25-én adták át újból, és ma is ott áll Aradon a Tűzoltók terén. Fontosnak tartom kiemelni, hogy ehhez kellettek azok a bátor, román nemzetiségű tanácsosok is az akkori testületben, akik ezt megszavazták. Kellettek a magyarok, kellett az egyesület, amely ezt célul tűzte ki, és persze jó, hogy akadtak adakozók is. Békéscsaba önkormányzata is kivette a részét az adományozásból, a város félmillió forinttal segítette az újraállítást, és az akkori testületből további húsz képviselő adakozott egyénileg.

 

– Az Aradi Szabadság-szobor Egyesülettől most plakettet és oklevelet vehetett át. Milyen érzés volt ez ennyi év távlatából?

 

A 2004-es újraállítást követően az egyesület, Király András elnökkel az élen, méltó módon mondott köszönetet mindazoknak, akik segítettek a szobor újraállításában. Most 15 év után két embert emeltek ki újból, Halzl Józsefet, a Rákóczi Szövetség elnökét, és engem, mint békéscsabai képviselőt. Örülök, ha tudtam segíteni, hogy – Kossuth Lajos volt kormányzó szavaival élve – a Magyar Golgotán újra állhasson a gyönyörű szoborcsoport. Felemelő érzés, hogy ebben volt némi szerepem.

 

 

Megosztás:

Címke: , , , , , , ,