A Terror Háza Múzeum által összeállított installáció 30 olyan magyar cigány embert mutat be, akik példaképként állíthatók, akiknek a tevékenységére, munkásságára, szemléletére érdemes odafigyelni. A bemutatott személyek, a meghatározó szereplők életpályája az 1956-os időszaktól napjainkig terjed. A kiállítást országszerte 25 helyszínen mutatják be, mindenhol nagyjából egy hetet töltenek és a békéscsabai a második állomás.
László Bernadett történész, a Terror háza munkatársa portálunknak elmondta, az Együtt, szabadon tárlat, a 30 hős és példakép bemutatása a 30 éve szabadon emlékév részeként történik. Az eredeti összeállítást a fővárosban, az Andrássy út 60. szám alatt mutatták be, ez annak egy kompakt változata. A vándorkiállítással az a cél, hogy bemutassák, a roma kultúrának milyen hősei, példaképei vannak, s valamennyire, ahogyan megfogalmazta: közelebb hozzák ezeket az embereket.
Ők is Magyarország és a magyar társadalom részei, van miért felnézni rájuk – húzta alá. A bemutatandó személyek, életpályák kiválasztásakor az volt a fő szempont, hogy a társadalom minden szegmense képviseltesse magát. Ennek megfelelően van köztük zenész, költő, író, műfordító, pedagógus, forradalmár, szociális és oktatási szakember, zongoraművész, rendőr, orvos, villanyszerelő, fotóművész, valamint politikus is. Magyarok és cigányok, illetve magyar cigányok, akik maradandót alkottak.
A tárlat szombat kora esti megnyitóján az is elhangzott, hogy hazánkban nem volt még ilyen jellegű kiállítás.
Szente Béla igazgató portálunknak úgy nyilatkozott, a ház előtti kiállítás előre jelzi a nyarat. – Azt szeretnénk, ha ezen a nyáron sokkal zsibongóbb élet lenne az intézmény előtt, mellett, körött, mert úgy értékeljük, hogy a közönség az eltelt időszakban jobban megszerette a külső helyszíneket, a tágas közterületeket – fogalmazott, kiemelve: ezt az időszakot akár a közterek kulturális forradalmának is nevezhetnénk. Találkozóhelyek alakultak, ami nyilvánvalóan az eltelt két év eredménye, s azon munkálkodnak, hogy még inkább közösségivé tegyék ezeket a helyeket – szögezte le.
Megnyitó beszédében úgy fogalmazott, Békéscsabán hat nemzetiségi önkormányzat működik, köztük a roma, s mind békében megférnek egymás mellett. Személyes történeteket idézett fel, hiszen, mint mindenki másnak, neki is megvannak a saját hősei és példaképei. Az intézményvezető a kiállításmegnyitó kapcsán azokról az emberekről mesélt érzékletesen és szívhez szólóan, akik romaként nagy szerepet játszottak az életében, pályájában. Az eseményen Kovács Erzsébet, a békéscsabai roma nemzetiségi önkormányzat elnöke is tiszteletét tette.
Ismertette, nagyon fontos ez a kiállítás, mert a fiatal generációnak és többségi társadalomnak érdemes megismerkednie ezekkel az emberekkel, az ő munkásságukkal. – Meg kell ismerniük ezeknek az embereknek a tevékenységét, azoknak a cigány embereknek az életét, akik vitték valamire, akik ki tudtak emelkedni nehéz sorsukból – húzta alá. Kitért arra is, hogy a közismert személyek, a mindenki vagy sokak által ismert személyiségek között itt olyanok is láthatók, akikről kevesen keveset tudnak.
