A kertészmérnök elmondta, mint a csabai Corvinkán lakó polgár, napi kapcsolatban van a Kastély temetővel. Szomorúan konstatálja, hogy a fél évszázada lezárt temető, jelenleg illegális szemétlerakó hely, hajléktalanok búvóhelye. Néhány éve a kertbarátokkal és a Lencsési iskola gyerekeivel rendbehozták a Vilim sírt, de azóta nem talál követőkre. Legfrissebb kiadványában a sírkertek rekreációit veszi számba.
– A temetőben a kegyeleti érték megőrzése mellett a megfelelő sírok továbbélését értem – jelentette ki dr. Sicz György. – Emellett különböző funkciókat be lehetne vinni. Ott van a hatalmas lakótelep; amelynek vannak polgári igényei is. Szabad- vagy olvasóparkot lehetne csinálni. Ott van egy nagy iskola. Az iskolának lehetne egy kis fűvészkertet, egy kis fűszernövénykertet, egy madárkertet csinálni. De lehetne ott sportlétesítmény is.
Hricsovinyi Tamás temetőkertész szerint a temető emlékeket, érzéseket idéz fel az emberekben. A sírkövek mögött nemcsak betűszámok, hanem élettörténetek, sorsok vannak. Egy temetőnek lüktető lelke van, ahova születésnapot mennek ünnepelni az emberek. Titkon egy kicsit elbújva, megkönnyezzük az elhunyt nagyszüleinket, hiszen ilyenkor csodás – akár pozitív vagy negatív – érzések kavarodnak bennünk.
Galéria
– Mindezt különösen jó érzés egy olyan környezetben megtenni, mint például egy gondozott temetőkert. De inkább sírkertnek mondanám ezt a fajta megnevezést. Hiszen a zöldfelület karbantartáson túl a növények gondozása, az úthálózatok építése, a hulladéktárolás és a vízellátás is mind alapvető feltétele egy kegyeleti, sírhelyi, környezetét megépítő közterületnek. Nagyon fontosnak tartom, hogy Gyuri bácsi felkarolta ezt a történetet – fogalmazott.
Az est folyamán közreműködött Bagdi László költő; a könyvbemutató kerekasztal-beszélgetés résztvevői: dr. Bozó Zoltán ornitológus, Kertész Zoltán, a könyvtár igazgatóhelyettese és természetesen dr. Sicz György.
