Fordult az arány Békésben: több termett napraforgóból, mint kukoricából

17:11 | Fajó Attila

Az idei év a mezőgazdasági meglepetéseké: a gabona termésátlaga történelmi mélypontot mutatott, és a kukoricatermés is elkeseredésre adott okot. Azonban a Békésben mintegy 110 ezer hektáron termelt napraforgó eredményei már elfogadhatóbbak és a száraz, csapadékhiányos környezetben is működőképes növénykultúrának bizonyult.

2026 mezőgazdasági szempontból semmiképp sem mondható a gabona vagy a kukorica évének, amint arról korbban beszámoltunk. Ám ezzel ellentétben a napraforgó termésátlaga idén elfogadhatóan alakult.

– Úgy néz ki, a napraforgó jobban bírja ezt a hatalmas szárazságot, amit az utóbbi években tapasztalunk. Más körülmények között a hektáronkénti 35 mázsa lenne a csúcs termés, ez idén 15-20 mázsa körül alakul, elfogadható olajtartalommal. Persze kell a növényvédelem, szerencsénkre a békési parlagfű fertőzés mértéke már sokkal alacsonyabb, mint korábban. A gazdák ügyesen védekeztek ellene – mondta el a behir.hu megkeresésére Bozó József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarab Békés Vármegyei Igazgatóságának alelnöke. 

Bozó József kiemelte: a 430 ezer hektárnyi békési termőföldek majd' egyharmadán napraforgó termett, ami azt a látszatott kelti, mintha lassan fő növénykultúránkká válna a növény, ám a piaci ára, az értékesítés mértéke nem emelkedett ezzel arányosan.

– 5 évvel ezelőtt volt, hogy 400 ezer forintért ment el tonnája a napraforgónak. Idén 180-185 ezer forintban maximalizálódik ez az ár, ez viszont kevés. Lassan semmi haszna nem lesz rajta a gazdának, tekintve az alacsony termésátlagot és a bekerülési költséget, ami felemészti a gazdálkodót, aki emiatt könnyen be is fejezheti a földművelői pályafutását. Ez viszont tragikus lenne – tette hozzá a szakember.

A magyarországi napraforgótermést leginkább az élelmiszeriparban, azon belül is a növényi olajgyártásban hasznosítják. Az országos termésmennyiség másfél millió tonna, amit 700 ezer hektárnyi termőföldről takarítottak be.

További programok »

FEL