– A Lencsési Közösségi Ház tavaly októberében vette át a Csabagyöngye Kulturális Központtól a Lencsési út 18. szám alatt található helyiséget, amelyet Kreatív műhelyként kezdtünk üzemeltetni – mondta köszöntőjében Takács Péter. Az intézmény vezetője hozzátette, az egyéves évfordulóra Kreatív hetek címmel, egy 30 napig tartó, 30 kiemelt programból álló rendezvénysorozatot szerveztek.
Emődi Gyula és Takács Péter – Fotó: Such Tamás / behir.hu
Megemlítette, tavaly egy hasonló programfolyam részeként, dr. Kerekes Attila mesterjelölttel már rendeztek egy sakk szimultánt, majd hamarosan megalakult a közösségi ház sakk klubja is. Azt követően Emődi Gyula, a mai kihívó a felvezetőjében néhány érdekességet mesélt az élettörténetéből.
Többek között elmondta, Márton Ferenc barátjával – aki szintén részt vett a szombati szimultánon – évekkel ezelőtt, szeptemberenként Görögországba jártak, kvázi a következő szezon felkészülésére. – Ma a Lencsési Közösségi Házba jártok – vetette közbe Takács Péter. – Igen, ha lenne itt egy medence, akkor mindig teltház lenne – fűzte hozzá a sakkozó. Ebben mindketten egyetértenek.
Egyebek mellett Emődi mester életéről idén januárban írtunk egy hosszabb cikket. Ami azonban a dolgozatból kimaradt: műegyetemista első évesként, olykor lejárt a régi Csasziba úszni, de az uszodát nagy bánatára hamarosan bezárták. Majd támadt egy ötlete, és kipróbálta a súlyemelést, amit előtte sohasem csinált.
Galéria
Trénere ekképp fogadta, „Milyen jó, hogy nem tanultál még senkitől, mert a rossz beidegződést már nem lehet kijavítani”. Ezt a jó tanácsot a sakk tanulásával párhuzamosította. Hozzátette, a súlyemelésben 80 kilónál sosem tudott feljebb menni.
A mai szimultánon Andó István, Major Péter, Márton Ferenc, Tapasztó Zoltán, Szabó Bence, Szlúka András Tamás, Valkó István és Vámosi Péter ült le Emődi Gyulával játszani. A mester mindenkinél más és más kombinációval nyitott. A közel háromórás, nyolctáblás derbiken a kihívó Szabó Bencével, Valkó Istvánnal és Vámosi Péterrel döntetlent játszott.
– Kicsit leizzasztották a mestert – jegyezte meg Takács Péter. – Valóban nagyon jól küzdöttek – summázta a történéseket Emődi Gyula.
