A szív- és érrendszeri megbetegedésekről, és azok megelőzéséről dr. Horváth Balázs háziorvossal beszélgetett a 7.Tv Spektrum című műsorában Zámbori Eszter műsorvezető.
– Háziorvosként nagyon sok beteggel találkozik. Körülbelül milyen mértékbe érintik a magyar lakosságot, az ön körzetében élőket a szív- és érrendszeri megbetegedések?
– A szív- és érrendszeri betegség vezető halálok Magyarországon. Tehát minden második ember ebben hal meg, ezért is nagy a jelentősége. Tiszaburán még inkább látom ezt, mert ott a lakosság szegényebb, mint általában a vidéken, és ott előfordul, hogy valaki már 32 éves korába infarktust kap. Több olyan betegem volt, aki harmincas éveiben szenvedte el ezt a betegséget. Ez egész családnak katasztrófa, az érintett nem tud utána dolgozni, és sajnos gyakran halált is okoz.
– Mennyire hajlandók az emberek egyáltalán háziorvoshoz menni bármilyen tünet észlelésénél?
– Elmennek. Tehát ha szívtáji panasz vagy mellkasi panasz van, akkor elmennek. De általában, amikor már panasz jelentkezik, akkor már gyakran késő. Az infarktus is gyakran úgy jelentkezik, hogy az első panasz megjelenésekor a beteg infarktust kap, ami akár halállal végződhet. Aki átesett infarktuson, annál hosszú időt vesz igénybe a rehabilitáció. Akkor is van még lehetőség, de jobb lenne megelőzni a betegséget.
– Mennyire lehet rávenni az egészséges embereket, vagy azokat, akik még nem észlelik magukon a tüneteket, hogy változtassanak? Mivel lehet megelőzni ezt a betegséget?
– Szerintem az egyik probléma az információhiány. Teljes mértékig meg lehetne előzni az infarktust az életmódváltással. Azoknak a rizikófaktornak a kiküszöbölésével, amelyekkel ugye az emberek nem foglalkoznak: dohányzás, mozgáshiány, nem megfelelő táplálkozás. Ezeknek a változtatásával megelőzhetők lennének ezek az esetek, de a legtöbb ember nem fektet rá hangsúlyt. Van egy bizonyos információhiány is. Úgy gondolják, hogy nem is lehet megelőzni. Meg az orvosoknak sincs általában elég idejük arra, hogy az életmód változtatást megfelelően ajánlják, vagy segítsék a betegüket az életmód változtatásban. Tehát egy háziorvosi praxisban gyakran nincs idő, hogy az ember beszélgessen fél órát egy beteggel, aki mondjuk, hazajön a kórházból egy infarktus után, hogy hogyan kéne változtatni az életmódján. Hogyan szokjon le a cigiről. Mit jelent az, hogy egészséges táplálkozás. Hogyan mozogjon – ezekre részletesen nincs idő. Sokszor arra van idő, hogy az ember egy-két szót váltson, fölírja az orvos a gyógyszereket, és azt mondja: szokjon le a dohányzásról. Persze ez kevés.
– Mit lehet tenni háziorvosként? Hiszen nem találkozhat mindenkivel, főleg nem azokkal, akik nem mennek el orvoshoz. Mit tud tenni egy háziorvos ilyen esetben? Amikor nincs is idő, és kevesen is vannak.
– Akiben látom, hogy megvan a hajlandóság, és szeretne változtatni, arra külön időt szánok, és próbálok neki segítséget nyújtani. Próbálom megértetni vele, hogy milyen szoros az összefüggés az életmódja és a betegség kialakulása, meg a gyógyulása között is. Ha ezt megérti, akkor lesz ereje. Nem mindenkinek, mert valaki nem tud saját erejéből változtatni az életmódján.
– Nagyon sokszor említette Ön is az életmódváltást, illetve nyilván ezzel a betegséggel kapcsolatosan tényleg szóba kerül akár a sajtóban, akár szakmai konferenciákon, hogy ez mennyire fontos. De mit jelent az, hogy életmódot kell váltani?
– Az egyik oldalról vannak olyan káros szokások, amelyek nagymértékben rontják a szív- és érrendszerünk állapotát. Kiemelendő a dohányzás. Tehát a dohányzás nagyon fontos rizikófaktor. Szintén jelen van a mozgáshiány az embereknél, sokan ülő foglalkozásúak, és nem mozognak eleget. A táplálkozás pedig szinte az egyik legfontosabb. Több vizsgálat mutatja, hogy bizonyos diétával vissza lehet fordítani az érelmeszesedést. Tehát így a meszes plakkok és az ehhez kapcsolódó panaszok, a szív- érrendszeri problémák elmúlnak, megszűnnek.
– Azok akik oda tudatosabba akarnak étkezni, milyen ételeket mellőzzenek, vagy mire figyeljenek oda?
– Röviden úgy szeretném összefoglalni, olyan népeknél, akik alapvetően természetes növényi étrenden vannak, és kevés állati fehérjét fogyasztanak, nincsenek feldolgozva az ételeik, amik így magas a vitamintartalmúak, ásványi anyag tartalmúak, ott gyakorlatilag sem a szív- érrendszeri betegség, sem más degeneratív betegségek, civilizációs betegségek nem fordulnak elő. Több kutató olyan életmódrendszert alakított ki, hogy ilyen táplálkozással vissza lehet fordítani már meglévő szív érrendszeri betegséget. Például Ornish doktor, vagy Esselstyn a betegeket ilyen étrendre állították át, és elérték, hogy a panaszok elmúltak náluk, és néhány év alatt röntgennel kimutathatóan visszafejlődött az érelmeszesedés.
– Említette, hogy jobb a növényi eredetű étrend. Ezzel szemben ott van, hogy nem feltétlenül van meg minden anyagi forrás ahhoz, ami a hagyományos értelemben vett egészséges étkezéshez kellene. Mit tud azoknak ajánlani, akik nem feltétlenül tudják a legfrissebb zöldségeket beszerezni?
– Nem feltétlenül drágább egy növényi alapú étel, vagy egy egészséges étrend. Például azok a népek, ahol kevés a civilizációs betegség, 80 százalékban gabonákon élnek. A gabonák nem drágák, tehát aki nagyon eltökélt, az meg tudja oldani. A gabonát ki lehet egészíteni hüvelyesekkel, és azok sem drágák. Ha azt a kevés mennyiségű nyers gyümölcsöt, zöldséget megveszi, akkor ki tud alakítani viszonylag alacsony költséggel egy egészséges étrendet. Ha megnézzük, ahhoz, hogy egy kiló húst előállítsunk, meg kell etetni egy állattal mondjuk 7 kiló gabonát. Abból a 7 kiló gabonából egy család egy hétig élne akár. A húst pedig megeszik egy étkezésre.
– Az étrend mellett szó volt arról, hogy mozgásszegény életmóddal is összefüghet ez a betegség. Milyen mozgásformák ajánlottak olyankor, amikor az ember az érrendszerére és a szívére gondol?
– Alapvetően a legjobb a séta, vagy kerti munka. Tehát ha valakinek van szívérrendszeri betegsége, vagy bizonyos életkort elér, akkor érdemes elmenni háziorvoshoz vagy a kardiológushoz: készítsen egy felmérést, hogy a szív- érrendszere milyen intenzitású munkát enged meg. És akkor 5000 forintért lehet venni pulzusmérő órát, tudja követni, hogy mennyire terheli meg a szervezetét. De az ember minden megtett lépéssel csökkenti a következő infarktus rizikóját. Tehát a mozgás során olyan változások történnek a szervezetében, meg olyan faktorok szabadulnak föl, amelyek az egész szervezetet megújítják. Alapvetően mindenfajta mozgás jó, amit az ember élvezettel végez, fokozatosan felépítve.
– Említette a dohányzás mellőzését, ami gondolom, mivel egy függőségről van szó, néha még nehezebb is, mint rávenni egy kicsit egészségesebb táplálkozásra az embereket.
– A dohányzás tényleg az egyik legnagyobb probléma. Nagyon kevés ember tud lemondani, de azért vannak példák, hogyha az ember foglalkozik vele, és szembesül sokszor azzal, hogy milyen problémákat okoz, akkor sok embernek sikerül.
– Hogyha van egy olyan háziorvos a településen, aki jobban oda tud figyelni a betegeire, akkor őneki menyi idejébe kerül, hogy elfogadják, meghallgassák, és figyeljenek a tanácsaira? Hogyan működik ez önöknél?
– Ez inkább egyéntől függ. Az elfogadás elsősorban attól, hogy az ember hogyan áll a betegekhez. Ha látják, hogy érdeklődve, figyelemmel áll hozzá, elfogadják az embert. Az életmódbeli tanácsok elfogadása az a másik ember személyiségétől is függ, nagyon sok faktor befolyásolja. Iskolázottság, habitus és még sorolhatnánk. Azt előre megmondani nagyon nehéz, hogy ki fog hallgatni a tanácsokra, vagy ki lát benne értelmet, ki akar vele foglalkozni. Nehéz az embereknek a berögzött szokásokat megváltoztatniuk. Ha az ember hazamegy a kórházból mondjuk egy infarktussal, akkor nincs neki fölajánlva, hogyha életmódot változtat, akkor az a betegség vissza is fordulhat, és teljes értékű életet élhet. Például hagyományos gyógymódokról, a hagyományos orvosi kezelésekről sajnos ez nem mondható el.
– Ha az ember hazamegy a kórházból akár egy infarktus után, nagyon sok gyógyszert kap. Ráadásul áltatlában minél idősebb az ember, annál több gyógyszert kell szednie. Milyen alternatív megoldások vannak? Egyáltalán le lehet-e tenni ezeket a gyógyszereket, vagy lehet-e ezeknek csökkenteni a mennyiségét, adott esetben életmódváltással?
– Egyértelműen. A legtöbb gyógyszer csak a tünetekre hat többé-kevésbé. Tehát nem gyógyít meg. Gyógyszer a neve, de valójában a betegségnek a lényegét nem szünteti meg. Ha pedig az ember életmódot változtat, akkor a legtöbb gyógyszert az abbahagyhatja. Tehát legyen az akár vérnyomáscsökkentő, koleszterinszint csökkentő, vérzsírcsökkentő. A 2-es típusú cukorbetegség egészséges életmóddal az esetek 80-90 százalékában visszafordítható. Nekem is van olyan betegem, aki cukorbeteg volt, inzulinos, és már nincs szüksége erre. Volt olyan betegem, aki átállt diétára, és nem kellett műteni, mert visszafejlődött a meszes plakk. Hagyományos kezelési módoknál ilyen nem szokott előfordulni. Az a baj, hogy az ember elmegy mondjuk érfestésre vagy koronarográfiára, és aláveti magát egy értágításnak, betesznek egy sztentet, visszamegy három hónap múlva, fél év múlva. Lehet, hogy alapbetegsége miatt továbbromlik az erek álapota, megint betesznek egy-két sztentet. Dehát ez nem ad megoldást. Akkor csillapítják a tüneteket, de a vizsgálatok szerint még a túlélést sem javítja ez, ha nem változtat életmódot.
– Amikor kijön a beteg a kórházból, elmegy önhöz, és eldönti, hogy életmódot szeretne váltani, ennek mi a folyamata? Hogyan épülhet fel egy ilyen rehabilitáció?
– Nehéz. Vannak olyan alternatív klinikák, intézetek, ahová elmehet. Ott orvosi felügyelet mellett, amikor a paraméterei javulnak, tehát csökken a vérnyomás, vagy lemegy a normális alá, akkor lehet csökkenteni fokozatosan a vérnyomáscsökkentőt. Ha a koleszterinszintje normalizálódik, akkor abba lehet hagyni a koleszterincsökkentőt, meg lehet nézni, hogy újból fölmegy-e. Szépen, fokozatosan van erre mód. Otthon, a házorvossal együttműködve szintén megoldható ez. Nagyon gyakran, hogyha van túlsúly és lefogy a beteg, átalakítja az étrendjét, akkor megy le a vérnyomás is. Lehet csökkenteni a gyógyszerek adagját, vagy az inzulinadagot. Szoros együttműködést igényel, de meg lehet a háziorvosi praxisban is oldani.
– Említett egy-két nagyon szép példát azzal kapcsolatosan, hogy milyen eredményeket lehet elérni. Melyek azok a példák, amelyekre kifejezetten büszke?
– Az egyik példa nekem nagyon nagy öröm volt: amikor a beteg visszajött a kardiológiáról, és mutatta leírva, hogy csökkent nála a szűkület az egyik koszorús erében olyan mértékig, hogy nem kellett szívműtétre mennie. Ennek a betegnek elmondtam az alapelveket, hogyan kéne táplálkoznia. Ajánlottam neki táplálékkiegészítőket, és utána csak az eredményről értesültem szerencsére.
– Beszéljünk a megelőzésről is. Hogyan fogjon hozzá az, aki életmódot akar váltani? Melyik az a korhatár, amikor kifejezetten már ajánlatos odafigyelni az erek, és a szív egészségére, vagy ilyen nincs?
– Az érelmeszesedés egy olyan betegség, ami a gyerekkorban elkezdődik. A gyerekekben is megfigyelték, hogy a zsíros csíkok az ütőerekbe lerakódnak már. Tehát már nagyon kisgyerekeknél is megvannak a tápanyaghiány miatt, meg a nem megfelelő minőségű ételek miatt. Gyerekeknél nehezebb, azt ajánlanám, hogy vonják be a táplálkozásba a tejtermékeket, a tojást. Növelni kellenene a növényi ételek arányát, és csökkenteni az olyan ételeket, amelyekben nincs semmilyen tápanyag. Ilyenek az édességek, cukrok, az olajak, fehérlisztből készült termékek, amik emelik az inzulinszintet és hízlalnak is, ráadásul elvonják a vitamint, meg a nyomelemeket a szervezetből.
– Egy mondatban össze tudná foglalni, mi a legfontosabb annak érdekében, hogy megelőzzük a szív- és érrendszeri megbetegedéseket?
– Az egészséges táplálkozás, a megfelelő mozgás, a dohányzástól való tartózkodás. Ha az ember ezekre figyel, akkor nagy valószínűséggel nem lesz probléma a szív- és érrendszerével.
