A tudomány legyőzi a rákot, azonban ez a régóta tartó küzdelemnek csak az egyik fele - kezdi ezzel a felütéssel eheti címlapsztoriját az Economist, ami a rák elleni kezelések jelenét és jövőjét mutatja be.
Egy ilyen ellenséggel szembenézve az emberek érhetően azokra a tudományos áttörésekre koncentrálnak, melyek végül tartós gyógyírt hozhatnak erre a betegségre. És reményük nem megalapozatlan. Az elmúlt évtizedekben a rákot egyre nagyobb eséllyel túl lehetett élni a tudomány folyamatos fejlődésének köszönhetően, a genetikai eljárásoktól kezdve a célzott terápiáig. A leukémia 5 éves túlélési rátája az 1970-es években látott 34%-os arányról 63%-ra ugrott a 2006-2012 közötti időszakban. Amerikában 15,5 millió ember győzte le a rákot, és ez a szám a következő 10 évben 20 millió főre nő. Eközben a fejlődő országok is nagy eredményeket értek el: Közép- és Dél-Amerkában a prosztata és mellrák túlélési aránya egyötöddel emelkedett egy évtized leforgása alatt.
A rák ellen azonban nemcsak a laboratóriumokban és kutatóhelyen harcolnak, hanem a műtőkben, iskolákban, állami egészségügyi rendszerekben és kormányzati osztályokon. Ezekről a csataterekről érkező visszajelzések kevésbé biztatók.
Az időben felfedezett elváltozás nagy valószínűséggel kezelhető
A jó hír, hogy amennyiben időben felfedezik az elváltozást, akkor az nagy valószínűséggel kezelhető. Az 1970-es években négyből három prosztatadaganattal regisztrált férfi nem élte meg a következő tíz évet, míg most ötből négynek sikerül. Ezzel szemben a rák más típusait (tüdő, hasnyálmirigy és agy) nehezebb azonosítani és kezelni. A technológia azonban ezen a területen is fokozatosan sikereket tud felmutatni.
A 20. századi rák elleni kezelések is fejlődnek, így a műtét, sugárkezelés és kemoterápia. A szakemberek képesek olyan gamma-sugarakat létrehozni, amelyek el tudják pusztítani a tumorokat, de közben kevésbé károsítják az egészséges szöveteket. Egyes gyógyszerek olyan hatást fejtenek ki, amely megakadályozza a daganatok tápanyaghoz jutását, más készítmények pedig a rákos sejtek DNS-javító készleteit.
A rák könyörtelen, ezért a tudománynak is annak kell lennie - írja a hetilap.
A legnagyobb figyelem az elmúlt években megjelent megközelítést övezi, az immunterápiát. Az emberi immunrendszer olyan fékekkel van ellátva, amelyeket a rákos sejtek képesek aktiválni. Az első immunterápiás kezelések azt célozzák, hogy letiltsák ezeket a fékeket. Korai fázisában van még ez a megoldás, azonban emberek egy kis csoportjánál hosszú távú hatásokat okozott ez az eljárás. Az ilyen típusú kezelésekkel kapcsolatban 10000 klinikai vizsgálat van folyamatban. Ma még az is elképzelhető, hogy újraprogramozzák az immunsejteket a rák elleni eredményesebb küzdelem érdekében, a génállomány átszerkesztésével. Az első ilyen génterápiát a múlt hónapban engedélyezték Amerikában - foglalja össze a legújabb eredményeket az Economist.
A hozzáférés nem mindegy
A rákos betegségének túlélési esélye azonban nagyon különböző a gazdag és szegény országok között, de országokon belül is vannak különbségek ebben a tekintetben - mutat rá az egyik legfontosabb problémára a lap. Az Egyesült Államokban egy fekete férfi rákos betegség miatti rákos halálozási rátája 24%-kal magasabb, mint a fehér férfiak esetében. Ha csak a tüdőrákos eseteket vizsgáljuk, akkor ugyanez a különbség 42%. Amerika vidéki városaiban sokkal rosszabb a túlélési esély, mint a városokban.
Az országok közötti túlélési esélyek részben magyarázhatók az egészségügyi kiadásokban mért különbségekkel. Az alacsony és közepes jövedelmű országokban regisztrált betegek több mint felének egyszerűen nincs hozzáférése a megfelelő kezelésekhez. Azonban az is kimondható, hogy a nagy költségvetések sem garantálják jó eredményeket.
A probléma leginkább abból fakad, hogy miként költik el az erre szánt összegeket. Pedig a döntéshozóknak megvan a hatalmuk meghozni a döntéseket. El tudják például dönteni, hogy mely kezelések és azok kombinációja a leghatásosabb a rák ellen.
Emellett az egészségügyi rendszerhez való hozzáférési lehetőségek is fontos szerepet játszanak a gyógyulási, túlélési esélyekben. Az Economist szerint az Obamacare bevezetése után emelkedett azok száma, akiknél időben diagnosztizálták a rákos megbetegedést.
Legjobb megelőzni a bajt
A dohányzás visszaszorítására tett kísérletek például 2008 és 2014 között 22 millió halálesetet előztek meg. És ezen a téren lehetne még előrébb lépni: a világ népességének csupán 10%-a él olyan országokban, ahol a cigaretta árának legalább harmada az adóból származik (ezt az arányt javasolja az Egészségügyi Világszervezet).
A hetilap cikke végén megállapítja: a rák elleni harcban az adók és költségvetési intézkedések nem tűnnek olyan érdekesnek, mint a tudományos áttörések, pedig a politikusok és döntéshozók intézkedései is legalább annyira fontosak. A rák emberek millióit öli meg nemcsak a tudományos fejlődés tempója miatt, hanem a rossz kormányzati politikák miatt is - vonja le a végső következtetést az Economist.
Forrás: portfolio.hu
