A minap a Viharsarki Rockfesztivál nyitónapján csodálattal és némileg szomorúan állapítottam meg egy ismerősömmel, hogy szerencsére vannak fiatal rockerek, de nem olyan túl sokan. Minden bizonnyal ez műfajfüggő is.
Minderre az ötvenes Sanyi elmondja, a pénteki Szigeten nagyon sok 20-30-as generációbelivel találkozott, továbbá sok tizenéves a szüleivel ment ki a Hajógyárira. Ezzel szemben a június végi Fishing On Orfűn azt látta, hogy az egyik napon, amikor a Hobo és a Kft játszott, zömmel az ő korosztálya volt jelen, míg másnap a Beton.Hofin és a Blahalousiannán mintha fiatalító vérátömlesztésen esett volna át a fesztivál.
Joe Miano és Belanka Ádám – Fotó: Such Tamás / behi.hu
Belanka Ádám, az Illésházy utca 1. zenekar énekes-gitárosa – aki amúgy civilben teniszedző – szerint annyira ki vagyunk szolgálva a közösségi médiával, hogy nem biztos, hogy sokan el akarnak menni otthonról. Hozzáteszi, ettől függetlenül mint edző, lát némi pozitív változást: a mai 13-14 éves srácok újra elkezdtek bandázni. Sokan ráunnak az online térre, és hús-vér kapcsolatokat teremtenek. Állítja, zenei fronton az is nagyon fontos, hogy otthon mit lát, mit hall a gyermek, mert azok a benyomások idővel kimozdíthatják egy rokon műfajú produkció, azaz fesztivál irányába.
– Egy fesztivál esetében azt kell megtalálni a szervezőnek, hogy a fiatal célközönségnek mi az autentikus, miben érzik magukat komfortosan – mondja a békéscsabai születésű Varga Balázs Zéró, a Fekete Zaj szervezője. – Illetve mi számukra az underground, amiért lázadni lehet, ami nem biztos, hogy ugyanaz, mint ami nekünk volt. Ha azonban a műfaj legnagyobb neveit próbálják lekötni, akkor az borzasztó nagy árversenyt generál.
Fekete Zaj Fesztivál – Fotó: recorder.hu
Hozzáfűzi, idén jó néhány első fesztiválózó már a gyermekeivel érkezett a Zajra, azonfelül közel 100 önkéntessel dolgoztak, akik túlnyomó részt a fiatal generációból kerültek ki. Nekik egyrészt nem kellett bérletre és sátorhelyre költeniük, valamint a napi hatórás önkénteskedésen keresztül beleláttak, hogy miképp működik egy ilyen fesztivál.
Zéró után Moha, azaz Kovács Zsolt, az Empty Story énekes-gitárosa is hasonlóképp azt vallja, számít, mennyire menő, mennyire talál be a gyereknél egy-egy banda. Ma már az a különbség, hogy a „mi korosztályunk sokszor elkíséri a 15 éves kislányát, mert egyedül nem merik elengedni, hiszen sok viszontagságos történet hallható manapság. Nem kell megijedni, van utánpótlás, ugyanis bulizni mindenki szeret”.
