– Boldog karácsonyt! – búcsúzott, és kilibbent az ajtón, majd hirtelen a boltos kisasszony utánaszaladt, és ezt mondta neki:
– Hé, ez egy régi ötszázas!
– Igen?
– Ez egy régi ötszázas, ezt már nem fogadjuk el.
– Bocsánat, nem tudtam. De mit csináljak vele?
– Az OTP-ben visszaváltják.
Megoldották; és rám került a sor. Majdan én is egy boldog karácsonnyal indultam volna kifele… a kisasszony viszont nekem meg ezt mondta:
– Te meg egy ötszázassal többet adtál!
– Legalább újjal?
De ekkor már a derültség volt az alapatmoszféra. Közben már Manyika fizetett (ő amúgy egy ismert arc a telepen).
– Manyika, te meg egy százötvennel kevesebbet adtál!
Manyika meg csak kereste, kereste és kereste a hiányzó 150 pénzt a tárcájában… Ekkor a mögötte álló fiatalember odaadta a pénztárosnak a hiányzó összeget, és ezt mondta:
– Boldog karácsonyt, Manyika!
