Az idei év rendkívül aszályosan indult: a januári átlag feletti csapadékot követően folyamatosan csökkent az eső mennyisége, áprilisban mindössze 3 milliméter hullott a térségben. A májusi sokéves átlagos csapadékmennyiség 61 milliméter, aminek a döntő része – közel 50 milliméter – az elmúlt 48 órában zúdult le a vízgyűjtőkre. Lúczi Gergellyel, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖVIZIG) igazgatójával beszélgettünk a helyzetről.
Ez az égi áldás a legjobbkor jött, ugyanis a Fehér-Körösön, a gyulai duzzasztónál már kritikus volt a helyzet. A tavaly ősszel felújított gumitömlőn az elmúlt hetekben egyáltalán nem volt átbukó vízhozam. Közel három hétig száraz lábbal át lehetett volna gyalogolni a mederben, mivel az érkező vizet teljes egészében az Élővíz-csatornába kellett kormányozni.
– A duzzasztóknak köszönhetően a nyári üzemi vízszinteket az alacsony vízhozamok ellenére is tartani tudtuk. Minden olyan helyre, ahova lehetett, gravitációsan juttattunk vizet, a szivattyús öntözőcsatornákat pedig szinte százszázalékos szinten tartottuk az ökológiai és mezőgazdasági igények kiszolgálására. Ha a szárazság folytatódott volna, komoly bajba kerülünk, ez a csapadék most megmentett bennünket – fogalmazott Lúczi Gergely.
A klímaváltozás hatásai – a tendenciózusan melegedő és egyre csapadékszegényebb időszakok – miatt a vízügynél az elsődleges fókusz a vizek elvezetése helyett azok helyben tartására, a talajvízkészletek pótlására és a zöldebb környezet megőrzésére irányul. Ez a szemlélet nem újkeletű a szakmában, de mostanra vált társadalmi és kormányzati szinten is kiemelt prioritássá. A KÖVIZIG rövid, közép és hosszú távú programokkal készül a jövő kihívásaira.
Igazi technológiai és környezetvédelmi mérföldkövet jelent a Morgófoki tápcsatorna és szivattyútelep modernizációja. A 70-es években kiépített, majd 2000-ben uniós forrásból felújított rendszer a magas üzemeltetési költségek miatt eddig gyakorlatilag használaton kívül állt. A tavalyi aszályos időszakban azonban újra beüzemelték a telepet, a pozitív tapasztalatok után pedig egy radikális fejlesztés mellett döntöttek: öntözésfejlesztési forrásból egy napelemes rendszert és egy új, kisebb szivattyút építettek ki.
A beruházás legfontosabb előnyei:
- Nulla forintos üzemeltetés: A mintegy 140 millió forintos fejlesztés (napelemek, villamos eszközök, szivattyú) révén a rendszer kizárólag zöld energiával, működési költségek nélkül üzemel a nappali órákban.
- Komoly vízhozam: Másodpercenként mintegy 300 liter éltető vizet képes átemelni a Fekete-Körösből.
Újjáéledő vízhálózat: A víz az elmúlt hetekben már megjelent Kötegyánban, elérte a Gyepes főcsatornát, hosszabb távon pedig Sarkad belterületi szakaszát is friss vízzel látja el felűlről, mielőtt visszatér a Kettős-Körösbe.
A Gyepes csatorna a korábbi határmenti beavatkozások miatt elveszítette a saját vízgyűjtő területét, így a határon túlról nem érkezett utánpótlás. Ez a napelemes rendszer most fenntartható módon pótolja a hiányt. Az igazgató kiemelte: ha forintosítjuk a megspórolt energiát, a mintegy 140 milliós beruházás 2-3 éven belül várhatóan teljesen megtérül. A területen eddig nem volt intézményesített öntözés, de a jövőben a korlátozott vízkészlet erejéig a gazdák is kaphatnak majd vízjogi engedélyt – addig is a rendszer kulcsfontosságú ökológiai funkciót tölt be, életet lehelve a tájba.
Galéria
