Mezőmegyer SE–Kondorosi TE 1–1 (0–0) – büntetőkkel 5:4
Piller Sándor Vármegyei Kupa labdarúgó-mérkőzés. Békéscsaba, Kórház utcai Stadion, 1700 néző. Vezette: Lovas László.
Mezőmegyer: Kun – Takács Ákos, Lehoczki (Lipták), Nagy B., Nagy P., Balogh M., Kecskeméti (Takács Ádám), Ulrich (Popucza), Lipták-Pikó (Lipták), Szabó S., Susánszky. Edző: Lőrinci Attila.
Kondoros: Kollár – Rafaj P. (Mile), Rafaj R. (Vízkeleti), Czvalinga Á., Csábi (Rotár), Rafaj M. (Gedó), Mladonyiczki, Czvalinga M., Takács M., Paluska, Szász Á. (Csicsely). Edző: Janis János.
Gólszerző: Takács M. (47.), ill. Nagy B. (73.).
Noha a zöld-fehéreknek az első etapban több helyzetük volt, de az eredményjelző derekasan bealudt, így a fordulást követően még mindig null-nullra álltak a csapatok. Majd a második etap első perceiben a kondorosi Takács Márk kimozdította a játékot a holtpontról.
Jó a hangod! Jól mozgasz! – Fotó: Such Tamás / behir.hu
– Jó a hasad! – mondta a kondorosi B-közép jó nyolcéves oszloposa az egyik csereként lejövő játékosnak. – Ilyet a lányoknak mondunk – szisszent rá valaki. – Tudom, de nekik azt mondjuk, hogy csinos a feneked! – replikázott a kisharcos.
Tény, ez egy olyan találkozó volt, hogy az ember nem tudta eldönteni, hogy a zöld pályát nézze vagy a lelátót hallgassa. Hiszen egy rég nem látott, jó hanglatú meccs futott a szemünk előtt. (Lehet, hogy itt is be kellene vezetni a skandináv modellt: a civil munkából edzésre járó játékosok sokkal lelkesebbek.)
A szép leányok itt még nem sírnak – Fotó: Such Tamás / behir.hu
Míg a kondorosi szektornál zömmel a „Hajrá, Kondoros!”, addig a megyereiknél a „Megyerország!” rigmusok zengetek. Majd csak a 73. percben Nagy Balázs által érkezett Megyerország válasza: 1–1.
Az ötperces hosszabbítással együtt, az elkövetkező bő húsz percben, NB-s csapatokat meghazudtoló, óriási iramot diktált mindkét együttes, de nem sikerült zöldágra vergődniük. És a találkozó végén jött a mindenkit őszítő, idegrendszert összeborzoló büntetőpárbaj. Amiből a megyeriek jöttek ki jobban, így megvédve a címüket, másodjára vitték haza a serleget.
Sírni csak a... – Fotó: Such Tamás / behir.hu
Janis János, a Kondoros edzője: „A végeredményért leginkább saját magunkat okolhatjuk, mert azt hiszem, hogy már a mérkőzés elején el kellett volna döntenünk a meccs kimenetelét. A büntetők rúgása pedig teljesen lutri. Hiába nem volt esélyesebb a Mezőmegyer, megérdemelte, hogy megnyerte a sorozatot, mivel mi voltunk a negyedik megye I-es csapat, akit megvertek, úgyhogy tiszta szívemből gratulálok nekik. Sajnos én meg úgy érzem, hogy ezt a kupát mindenféleképpen befejeztem, mert ez a második alkalom, amit büntetőkkel elvesztettünk. Sajnálom a csapatomat, mert úgy érzem, hogy mindent próbáltunk megtenni. Valószínű, túl nagy volt a tét... Megyünk tovább, csináljuk. A szurkolóink meg nagyon kitettek magukért, és még egyszer gratulálok a Megyernek!”
Lőrinci Attila, a Megyer trénere: „Először is szeretnék gratulálni a Kondorosnak! Remek csapat! Megérdemelték volna ők is. Jó csapat, jó közösség. Igazság szerint célfutballt játszottunk az első félidőben. A második félidőben is megvoltak a terveink. Ott már kicsit kijjebb tudtunk jönni. Próbáltunk a fiatalokra építeni egész évben. A cserék jól szálltak be. Ki-ki meccs volt. Mindkét közönség szurkolótáborának hatalmas gratuláció, mert remek hangulatot teremtettek egy amatőr futballdöntőben, amire szükség van, hiszen a nézők abszolút vevők az őszinte futballra. Nekünk nagyon fontos az, hogy tiszta szívből, érzelemdúsan futballozunk, amit munka és tanulás mellett csinálunk. Boldogok vagyunk!”
Galéria
Kun Tamás, a Mezőmegyer kapusa, aki az összecsapás legjobb játékosa lett: „Elöljáróban leszögezném, a Kondoros megérdemelten lett a megye I. osztályban harmadik. Gratulálok nekik! Az egész mérkőzésen ült a taktikánk, amit a mesterünk kitalált. Noha a másik félidő elején gyorsan kaptunk egy gólt. Nem mondom azt, hogy talált gól volt, ám volt előjele, mert azért az első félidőben több helyzete volt az ellenfelünknek. Utána a szív diadala, győzelme volt ez, illetve a fiatalok mentalitása is vitt előre bennünket. Fiatal játékosaink láthatóan felnőttek: érezték az elmúlt két-három hétben, hogy itt keményen oda kell tenni magukat. A 11-esek meg... ugye orosz rulett, ott bármi lehet. Nekünk hála Istennek eggyel több lett belőle.”
