Bár a közösségi média felületein ma már pillanatok alatt el lehet juttatni egy-egy kiállítás hírét a lakossághoz, a hatalmas inger- és tartalomdömping miatt a minőségi programok könnyen elvesznek a zajban.
– Azt tapasztaljuk, hogy a fővárosi és a vidéki intézmények nagyjából hasonló problémákkal küzdenek. A közönség megszólítása és a programok célcsoporthoz igazítása mindannyiunk mindennapi küzdelme – mutatott rá a valóságra Váci Mária, a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténésze és múzeumpedagógusa. A rendezvény lényege éppen ez: a nagy és kis múzeumok, tájházak ne különálló szigetekként működjenek, hanem tanuljanak egymás jó gyakorlataiból.
Kőkemény marketing
A mai világban a múzeumi munka már régen nemcsak a műtárgyak rendezgetéséből áll. Ahogy a workshopon is elhangzott, ez ma már kőkemény marketing. Különösen a kisebb intézményekben, ahol gyakran egyetlen kézben összpontosul minden feladatkör. Váci Mária kiemelte: még a Nemzeti Galériában is a múzeumpedagógusok végzik a kommunikáció és a marketing egy részét. Ha kell, plakátolnak, ha kell, médiamegjelenéseket szerveznek, mert a fiatalabb generációk már nem automatikusan látogatják a múzeumokat, meg kell találni azokat a csatornákat, amiket ők fogyasztanak.
A műhelyprogram kiemelt gyakorlati témái között szerepelnek a módszertani és költséghatékony programötletek átadása, az alapvető marketing- és arculatfejlesztési szempontok, illetve a látogatói élmény növelése és a modern közösségszervezés megoldásai.
A szoros együttműködés lehet a kulcs
Horváth-Nagy Adrien, a gyulai Erkel Ferenc Múzeum muzeológusa rámutatott: már az is hatalmas megerősítést ad a vidéki szakembereknek, amikor látják, hogy a budapesti nagy intézmények is pontosan ugyanazokkal a nehézségekkel küzdenek, mint ők.
– Az is egyfajta támogatás, segítségnyújtás, amikor észrevesszük, hogy a nagyobb intézmények is sokszor ugyanazzal a problémával küzdenek, mint a kisebb intézmények. Például azzal, hogy nehéz a látogatókat megszólítani, és hogy milyen apró kis momentumok, kis praktikák vannak arra, hogy becsalogassuk a látogatókat, legyen szó egy kihelyezett plakátról, vagy bármiről, amivel fel tudjuk hívni a figyelmét a látogatóknak – hangsúlyozta a muzeológus.
A szakember azon a véleményen van, hogy Gyula ugyanakkor speciális és szerencsés helyzetben van. Az ország egyik legnépszerűbb turisztikai desztinációjaként a városba áramló tömegeket viszonylag könnyű megszólítani, ráadásul a helyi intézmények – mint a vár, az Almássy-kastély és az Erkel Ferenc Múzeum – szorosan együttműködnek, és egymást segítve terelik a látogatókat a kultúra felé.
A Stefánia Szárnyban zajló interaktív nap végén a szakemberek nemcsak elméleti tippekkel, hanem kézzelfogható praktikákkal és egy közös, kreatív alkotással – festéssel – zárták a műhelymunkát, bizonyítva, hogy a művészetnek valóban helye van a hétköznapokban.
