Miután februárban dr. Valastyán Pál elmesélte, hogy egy meghajlított éjszaka után miképp lett Szent Korona szakértő, majd áprilisban Bauer Barbara a könyveiről beszélt – ezúttal egy közös projektet hoztak a Lencsési Könyvtár falai közé.
– Nincs olyan család, aki nem érintett Trianon kérdésében – mondta Barbara. – Tulajdonképpen azért is találtuk ki, hogy erről beszélgetünk, mert ez egy olyan téma, amely még mindig átszövi mindennapjainkat. Általában reggelente kávézás közben fölteszünk egymásnak egy-egy kérdést, amit percekig boncolgatunk. Mint például mit jelent számodra Trianon?
Ezzel kapcsolatban Pali megjegyezte, neki korábban az említett szóhoz kapcsolódó jelentés a csúnya szavak szinonimája volt, míg ma már sokkal higgadtabban áll a kérdéshez.
Azt követően Barbara a Porlik, mint a szikla című kötetéből olvasott fel; majd azt kérdezte a férjétől, hogy „A trianoni szerződés vajon hatályban van még?”. Aki válaszában elmondta, jogászként Trianont is jogi oldalról vizsgálta meg. Egy szerződés általában addig van hatályban, amíg vagy „teljesedésbe nem megy” vagy valaki meg nem szegi, vagy pedig egy másik szerződés felül nem írja.
Hozzáfűzte, 1938-ban hozták meg az első bécsi döntést, amely visszajuttatta Magyarországnak a Felvidék Trianonban elcsatolt magyarlakta területeit. Ez a nemzetközi szerződés ugyanolyan hatályú volt, mint a trianoni megállapodás. Ezt követte az 1939-es módosítás, amikor bevonultunk Kárpátaljára, és gyakorlatilag visszafoglaltuk azokat a területeket is. Azt követően jött a második bécsi döntés, ami szintén egy nemzetközi egyezség volt, ekkor Észak-Erdélyt csatolták vissza Magyarországhoz. Majd pedig a délvidéki bevonulás egy újabb katonai hadművelet volt, ami megint csak megváltoztatta a viszonyokat.
– A 2. világháborúnak az eredményeként gyakorlatilag visszaállították a trianoni határokat, azzal a különbséggel, hogy pluszban még három falut odacsatoltak Csehszlovákiához, így hazánk kisebb lett. Hogy hatályban van-e Trianon?, kérdezett vissza, már nincs, de akár tetszik, akár nem, továbbra is hatályban van, hiszen erre építették fel a jelenleg is fennálló területi helyzetet.
A vajon mikor kezdődött Trianon előzménye? kérdésre elmondta, „imádjuk a legendákat; sokan azt vallják, Mohácsi csatát követően, mások 1848-hoz kötik, vagy Ferenc József hatalomra kerülése idejéhez, esetleg a kiegyezéshez. (Valaki suttogva még a honfoglalást is szóba hozta. Lehet, hogy én?)
Egyértelműen több oka van a tragédia kialakulásának. Egy tény, a parasztságnak nem jelentett olyan sokat, mint ahogy hisszük. Mivel miden reggel felkelt, elment dolgozni, de hogy ki az úr?
Ezzel szemben a jelenlegi helyzet mégis előnyösebb, mint évtizedekkel ezelőtt. Ugyanis március végétől Románia és Bulgária is hivatalosan a schengeni övezet részévé vált. Ámbár a határnyitás egyelőre csak a légi és tengeri közlekedésre vonatkozik, de hamarosan lehetőségünk nyílik arra, hogy bárhol átmehetünk a román határon is, mint ahogy már Szlovákiában.