A beszámoló margójára: mintha egy koncertre mentem volna. A szélrózsa minden irányából csak jöttek, jöttek az emberek a lakótelepi könyvtárba. Hamar meg is telt a terem; még jó néhány pótszéket át is hoztak (Ugrai Gábor kettőt is) a szomszédos közösségi házból.
– Tulajdonképpen egy könyvnek és a feleségemnek köszönhetem a mai programot – meséli a rendezvény előtt dr. Valastyán Pál. – Az a bizonyos kötet a megyei könyvtárban épp nem volt bent, ellenben itt, a Lencsési könyvtárban igen… Miután megérkeztünk, körülbelül egy három percet követően Drimba Péterné Erzsikével, az intézmény munkatársával már azt beszéltük, hogy mi lenne, ha itt is megtartanám a Szent Koronás előadásomat.
Az eseménnyel kapcsolatos véletleneknek azonban nincs vége. Pontosabban a történet eredete egészen 1989-re datálható, amikor is az előadó épp a Rendőrtiszti Főiskola hallgatója volt.
– A sors iróniája – teszi hozzá – épp november 7-én van a szülinapom, és egy átdorbézolt este után, másnap az alkotmányjog előadáson elaludtam. Ekkor rám szólt a tanár, hogy álljak föl!, és onnantól kezdve állva kellett végighallgatnom az órát. Majd a végén azt mondta, hogy miután ilyen lelkesen érdeklődtem az alkotmányjog története iránt, a következő órán legyek szíves a Szent Korona-eszméről egy rövid gondolatsort összeállítani. Így indult.
Majd a témában írt egy OTDK-s dolgozatot, amit 3. hellyel értékeltek. Ráadásul ekkor – lévén a rendszerváltás küszöbén vagyunk – épp téma volt, hogy lesz-e új alkotmány. 1989. október 23-án lett ismét Magyarország köztársaság.
– Azt követően a jogi karra jelentkeztem – folytatja –, és ott már nem lehetett megúszni a Szent Korona-tant. Szimultán utánaolvastam, előadásokat hallgattam, és egyszer csak azt vettem észre, hogy sok-sok ember előtt állok és beszélek. Három év múlva az Egyesült Államokban, egy floridai magyar közösségnek is tartottam előadást. Volt olyan ember a hallgatóságban, aki része volt annak csapatnak, akik a korona hazahozatalát intézték.
***
A Magyar Szent Korona 1978. január 5-én került vissza az Amerikai Egyesült Államokból, amely a magyar államiság egyik jelképe, Európa egyik legrégebbi koronája. Dr. Valastyán Pál sok különlegességet mesélt a korona történetéről, őrzéséről.
Felvetésemre, nem tervezi-e, hogy egy vaskosabb dolgozatban publikálja a közel 35 éves tapasztalatait, elmondja: „Ebből a témából számos komolyabb kötet született, és körülbelül 200 embert érdekel”.
Ahhoz képest a könyvtárban legalább 201-en voltak.