Bartóky József a tanulmányait Csabán kezdte, az Ágostai Hitvallású Evangélikus Algimnáziumban, az utolsó négy osztályt pedig Szarvason végezte. Az érettségi után Pesten és Nagyváradon jogot tanult, majd egy ügyvéd mellett gyakornokoskodott.
1890-től Békés vármegyében szolgabíróként, majd Orosházán főszolgabíróként, később főjegyzőként tevékenykedett. 1897-től a Földművelésügyi Minisztérium tisztviselője, 1904-től miniszteri tanácsos, majd 1910-től nyugdíjazásáig államtitkár volt.
Munkássága alatt 1898-tól a földművelésügyi kormányzat valamennyi szociális törvényjavaslatát ő készítette. Kezdeményezésére indult meg a munkásház-építési akció, megszervezte a mezőgazdasági munkáspénztárt, a munkaközvetítést, és a szakjogi könyveket írt. Nevéhez fűződik a magyar népművelés alapjainak letétele és a községi népkönyvtárak létesítése.
Bartóky József 1893-ban házasságot kötött Székács Juliannával, két lányuk született, Magda és Melinda.
Bartóky József békéscsabai kötődése legendás volt. Sűrűn látogatta csabai rokonait, ismerőseit. Hazajövetelekor a Fiuméban vagy annak teraszán találkozott régi ismerőseivel, akikhez mindig volt pár kedélyes szava.
Szépírói ambíciói korán jelentkeztek, elbeszélései, novellái jelentek meg 1885 és 1891 között a Békésmegyei Közlönyben, az Ország-Világ, a Hét című lapokban, viszont szépirodalmi munkássága csak nyugdíjba vonulása után szökkent szárba. Első novelláit Senki Pál álnéven adta ki. Első kötetében tanmeséit adta közre (Magyar fabulák, 1921), ezekkel tűnt ki, de lényegében novellaíró volt. Az 1920-as években egymás után jelentek meg novelláskötetei, témáit többnyire a vidéki és a hivatali életből merítette.
„Írása és emberi lénye a magyar úriember egyik legrokonszenvesebb és legnemesebb típusának megszemélyesülése volt” – írta róla Schöpflin Aladár.
Munkáját, a Ferenc József-rend csillagos középkeresztjével és a III. osztályú Osztrák Császári Vaskorona-renddel ismerték el.
Első elnöke volt az alakuló Szarvasi Öregdiákok Szövetségének, tiszteletbeli tagja a Csabai Öregdiákok Szövetségének. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a zebegényi katolikus templom építésében. Kapcsolatai révén 15 ezer korona államsegélyhez juttatta az építkezést.
Bartóky József 1928 július 4-én halt meg Budapesten. Búcsúztatása a Kerepesi temetőben volt. Békéscsabán, 1929 és 1949 között utca viselte nevét.
Gécs Béla
