Anno a színre lepő világhódító szórakoztatás új formája, a mozgóképvetítés felé nagy érdeklődés nyilvánult meg Magyarországon. Békéscsabán is voltak érdeklődők, vállalkozó szelleműek, azonban csak az Apolló Mozgó Képszínház Rt. tudott filmszínházat építtetni.
Zamecsnik Sándor terve alapján, Lipták János vállalata építette fel a Munkácsy utca sarkán, 1923-ban, az első csabai mozit. A 600 nézőt befogadó Apolló filmszínház több mint tíz éven át sikeresen üzemelt. Azután a mozirajongók előtt néhány évig bezárult a kapu.
1937 tavaszán Miskolczy László, bakonyszegi hadirokkant kérelmezte a várostól hatósági engedély kiadását az épületbeni filmvetítésre. Ennek megadása előtt egy bizottsági szemle megtekintette az épületet, és bizonyos feltételek vállalása mellett megadta a nyitási engedélyt.
Húszezer pengő költséggel teljesen modern filmszínházzá kívánták alakítani az Apollót. A mozgó vezetője egy kiváló szakember, Juhász igazgató lett, aki korábban a fővárosi Metró egyik filmszínházát vezette. A fiatal igazgató az előírtakhoz képest lényegesen kibővítette az átalakítási munkálatokat. A falakat akusztikai okok miatt bordó kárpittal vonták be, az ülőhelyek nagy részét kicserélték. A színházhelyiségben, főképpen a bordó és a citromsárga szín dominált. Teljesen új lett a műszaki berendezés is, így az átalakítás után modern, fővárosi szintű filmszínházat kapott Békéscsaba.
A hosszú szünet, a hosszadalmas előkészületek és az utolsó napok bizonytalansága után, nyolcvan évvel ezelőtt, 1937. augusztus 8-án, szombaton este tartotta nyitó előadását az Apolló filmszínház. Az új követelményeknek megfelelő, impozáns mozgóképszínház meglepte a közönséget. A bemutatott film a Pesti mese volt, a magyar film mulatságos történeteit végig hangos kacagással honorálta a mozinyitásra érkező közönség.
A belvárosban az újranyitott Apollóval és a közeli Csaba filmszínházzal egy ideig két mozi nyújtott szórakozást a filmrajongók népes táborának.
Gécs Béla
