Békéscsaba anno: A csabai piacterek másfél évszázada

2023. szeptember 9. 16:18 | behir.hu

Csaba a gyors fejlődés következtében 1839-ben, 22976 lakosával „már nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában a legnagyobb falu volt” – írta joggal, Fényes Elek. Ám akkor Csaba még nem kapott vásártartási jogot.

A település 1841-ben, Rohoska János bírósága évében kapott mezővárosi rangot, valamint megkapta négy országos vásár megtartásának a jogát. A vásárok három napig tartottak és részekre tagozódtak: a belső mezőváros főutcáján az iparosok, a szűcsök, csizmadiák, szűrszabók, mészárosok, mézes kalácsosok kaptak helyet, szám szerint 15 szakmabeli. A saroktól a templom felé cipészek, gyolcsosok, gyümölcsösök, gabonaárusok, szeszes italt árusítók, halárusok kínálták portékáikat. A külső részen, a Michnay és Hraboszky házak között, a Körösre nyíló utcában sertés-, szarvasmarha- és lóvásár volt. Gazdasági eszközöket, boronát, szekeret a hídon és az Omaszta házon túl, a kútig tartó részen vehettek a csabaiak. Az országos vásárok nagyjából az előbbiekhez hasonló elosztásban kaptak helyet. Így tartották a vásárokat, heti piacokat hosszú éveken át.

A nagyközségnek 1860-ban nem volt nagy piactere. Ezért e célból, a mai Kossuth téren lebontották az ottani nádfedeles házakat és később itt alakították ki a nagy piacteret.

Csaba határában jól termett a gabona, melyből eladásra is tellett. A gabonát nem tudták ekkor még a piacon árusítani, nem volt ezzel foglalkozó kereskedő sem.  1861 őszén felmerült, hogy itt helyben rendes gabona hetivásárt tartsanak, de ez nemigen jött össze, csak később. Akkor, amikor 1871 szeptemberében, lassú méltósággal, zajos pöfögéssel, fekete füstöt eregetve begördült az állomásra a gőzmasina. Ezzel érkeztek a gabonakereskedők. 1884-ben a Gabona tér lett a gabonapiac helye, ahol lovas szekereken, búzával telt zsákok vártak a kereskedőkre, akik messze földről érkeztek megvásárolni a jó hírű csabai búzát. 1890-ben a belvárosi Hunyadi tér pedig a csirkepiac helyszíne lett, a mellette lévő kis területen gyümölcsöt és halat árultak.

A főtéri piac a Jókai utcába költözött, amely hosszan, egészen az ártézi kútig ért. Onnantól a dinnyések kocsijai még a Szent László utca egy részét is elfoglalták, ott árulták a környék mézédes sárga- és görögdinnyéjét.

Amikor felépült a vásárcsarnok és a külső piactér, véget ért az utcai vásárok és piacok mintegy másfél évszázados története.

Gécs Béla

További programok »

FEL