Gulyás Gergely: Szeptemberig megoldást kell találni
Gulyás Gergely elmondta, hogy a kormány a tegnapi ülésén ismét tárgyalt a háborúról és annak következményeiről.
– Most egy újabb dologgal kellett szembenéznünk: a Lukoil, amely a MOL szerződéses partnereként szállít ide, és semmilyen szankciós listán sem szerepel, mostantól az ukrán parlament és az ukrán elnök döntése következtében nem tud szállítani Magyarországra. Ezzel egyidejűleg a Rosznyeft orosz olajat szabadon szállíthat Csehországba, az egyébként lengyel tulajdonban álló finomítóba. Ukrajna tehát a békepárti álláspont miatt zsarolja Magyarországot és Szlovákiát, ami méltánytalan és ellentétes az uniós megállapodásokkal. Érthetetlen, hogy az az Ukrajna, amely az unióhoz akar csatlakozni, miért hozza ilyen helyzetbe hazánkat, a magyar családokat – fogalmazott a miniszter.
Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy ha a helyzet nem oldódik meg, akkor akár üzemanyaghiány is lehet Magyarországon. Mint mondta, egyelőre pánikra semmi ok, mert a tartalékok szintje magas. A probléma tehát nem azonnali, de szeptemberig megoldást kell találni rá.
Magyarország több területen is segíti Ukrajnát
A miniszter beszélt arról, hogy mindeközben Ukrajna Magyarországról szerzi be az elektromosáram-szükségletének több mint 40 százalékát. A legbiztonságosabb ellátási formában, csővezetéken keresztül gázolajat kap innen Ukrajna, összességében az ukrán gázolajimport és földgázimport több mint 10 százaléka is Magyarországról érkezik oda.
– Mindemellett hazánk menedéket nyújt az ukrán menekülteknek, és az ország történetének legnagyobb segítségnyújtása az, ami már eddig is történt Ukrajna irányába. Mi betartjuk a velük kötött megállapodásokat, Magyarország nem akarja viszontzsarolni Ukrajnát. Felkértük az Európai Bizottságot, hogy lásson el közvetítő szerepet a megállapodások betartása érdekében – emelte ki Gulyás Gergely.
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter (MTI fotó: Purger Tamás)
Bóka János: Ukrajna a társulási megállapodás számos rendelkezését megsértette
Bóka János elmondta, hogy az Európai Unió és Ukrajna közötti kapcsolatokat jelenleg társulási megállapodás rendezi.
– Magyarország és Szlovákia megítélése szerint Ukrajna a társulási megállapodás számos rendelkezését megsértette az intézkedéseivel, ideértve az energiaszállítás és az energiatranzit zavartalanságára vonatkozó rendelkezéseket. Ilyen esetben a tagállamoknak jogukban áll konzultációt kezdeményezni a bizottságnál, amelynek a döntéstől számított három napon belül kell a sürgős konzultációt Ukrajnával megkezdenie. Ha a konzultációk nem vezetnek eredményre, választott bírósági eljárás következhet, amelynek eredményétől függően számos válaszlépés lehetséges – közölte az európai ügyekért felelős miniszter.
„Elfogadhatatlan, hogy miközben Európa határait védjük, még meg is bírságolnak”
Gulyás Gergely beszélt arról is, hogy a kormány tárgyalt tegnap a migrációs ügyben meghozott bírósági ítéletről, amellyel kapcsolatosan elvi állásfoglalást alakított ki.
– Mandátumot adtunk az illetékes minisztereknek tárgyalások lefolytatására. Szeretnénk, ha a lehető leggyorsabban megállapodás születne Brüsszellel, ez azonban nem változtat azon, hogy vérlázító, tűrhetetlen, elfogadhatatlan és gyalázatos az ítélet megszületése. Ha valaki az ítélet indoklását elolvassa, azon átsüt, hogy az egy Magyarországgal szembeni példátlan ellenszenv eredménye – szögezte le a miniszter, hozzátéve, hogy mindeközben hazánk a shengeni szerződéseknek eleget téve védi Európa közös határait úgy, hogy ehhez Brüsszeltől segítséget nem kap.
Változnak a családtámogatáshoz való hozzáférés feltételei a speciális adózóknál
Vitályos Eszter ismertette, hogy a kormány tegnap tárgyalta a családtámogatási konstrukciókhoz, a Babaváróhoz, a CSOK Pluszhoz, a Falusi CSOK-hoz való hozzáférés kérdéseit a speciális adózók, illetve az őstermelők vonatkozásában.
– A cél az, hogy az egyes speciális adózási formákat választó egyéni vállalkozók – katások, átalányadózók, mezőgazdasági őstermelők – számára az államilag támogatott, elsősorban lakás célú kölcsönökhöz való hozzájutás könnyebb legyen. Az elemzések azt mutatták, hogy egy részük számára a hitelbírálatnál nehézséget jelent, hogy nem a teljes bevételük tekinthető jövedelemnek, csak annak egy része. A kormány ezért lehetővé teszi, hogy bevételük legalább 50 százalékát számíthassák be a hitelbírálatoknál. Továbbá az érintetteknek csak egy év társadalombiztosítási jogviszony kell majd az igényléshez az általánosan előírt 2-3 év helyett – közölte a szóvivő.
