A madarak mindig az adott év körülményeit reagálják le, ezért valamikor több a madár, valamikor kevesebb. Boldog Gusztáv, a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatóság természetvédelmi őrkerület-vezetője elmondta, hogy idén a gólyáknak van meglehetősen jó évük, így többnyire 4-5 fiókás fészekaljak voltak.
A fecskék kifejezetten igényesek a fészkelőhelyükre, például arra, hogy a sár feltapad-e a falra.
– Ha korszerű, műanyag alapú festékkel van a ház lefestve, akkor az már alkalmatlan a fecskék fészkelésére. A megfelelő csapadékmennyiség pedig azért fontos, hogy legyen elegendő sár, amelyből építeni tudnak a fecskék. Emellett a vízre a táplálékszerzés szempontjából is nagy szükségük van, ugyanis a rovarok többsége nedves közegben fejlődik ki, a szúnyogirtás tovább csökkenti a madarak városokon belüli táplálékát – folytatta az őrkerület-vezető, majd kifejtette, hogy kitojatlan tojás nincsen, ami a természet egyik kemény törvénye: „szaporodni márpedig muszáj”.
– A fecskék egész egyszerűen elhagynak bennünket, de vannak máshol. A fecskéknek egyre inkább megszűnnek a velünk való együttélés feltételei Békéscsabán és a többi nagyvárosban – emelte ki.
A molnár- és a füsti fecskék állománya viszonylag stabil, de sokkal inkább faluhelyen fészkelnek. A folyókat átívelő hidak alatt sok a molnár fecske, hiszen ott víz is van, táplálék is van, emellett még építkezni is jól tudnak a hidak alsó felületén.
Boldog Gusztáv elmondta, hogy van egy csekély, de általános egyedszámcsökkenés a többi madárnál is, de például a békák szinte teljesen eltűntek a környezetünkből a vízhiány miatt.
– Az, hogy az árkokban közel egy évtizede nincsen víz és hogy a lehulló csapadékot azonnal elvezetjük, nagyon rossz hatással van az élővilágra, és ha láncszemek hullanak ki, akkor borul minden. Pontosabban, ha kihullik a táplálék, akkor kihullik az is, ami a táplálékot fogyasztja – folytatta a szakértő.
Bizonyos madárfajok a kellő utódlétszám elérése érdekében évente többször költenek, többek között azért, mert a fiókáknak a városi környezetben minimális az esélyük a felnevelkedésre.
– Ez nemcsak a táplálékhiány, vagy a forgalom miatt van, hanem például rengeteg kóbormacska él a városokban, akik vadásznak a madarakra – mondta a szakértő.
Hogyan biztosítsunk élhetőbb környezetet hazánk égivándorainak?
– Gondoljuk át megkövesedett rendképzetünket! Nem a legjobb élőhely a rövidre vágott fű, a járdaszegélyig kipucolt porta és a rendezett virágos- és zöldségeskert. Fontos lenne, hogy békén hagyjuk a környezetünket. Ha nőni akar a bokor, akkor hagyjuk, tegyünk így a füvünkkel, kertünkkel is, hogy a virágozni tudjanak a növények, és akkor megérkeznek például a beporzók – sorolta Boldog Gusztáv.
Mint mondta, a madáritatók kifejezetten káros, akár halálos veszedelmek tudnak lenni a madaraknak, ugyanis többféle betegséget el tudnak kapni az állott vízből, de egymás között is tudnak betegségeket terjeszteni a vízen keresztül. Ennél a kerti tó sokkal jobb, ami rovarokat is termel, így élelmet is biztosít a madaraknak.
Fotó: behir.hu
-400x225.jpg)
