Békéscsaba 1920: Az 1920-a népszámlálás Békéscsabán

2020. október 25. 16:13 | Ugrai Gábor

A népszámlálás olyan ismétlődő adatgyűjtés, melynek során az adott országban megállapítják a népesség létszámát és olyan egyéb adatokat, melyekkel tervezni lehet közigazgatási és gazdasági területeken.

Hazánkban a XVIII. század végtől zajlanak az típusú felmérések (1869-től kezdve 10 évente). Az 1920-as „számlálólapon” többek között rákérdeztek az egyén nevére, foglakozására, iskolai végzettségére, vallására, de a világháború alatti katonai szolgálat is szóba került.

A csabai Körösvidék 1920-ban több alkalommal is foglalkozott a népszámlálással, legelőször július 30-án a „Nem lesz népszámlálás” címet viselő írásban … Október 31-ére azonban kiderült, hogy mégis megtartják az eseményt, ami újév napján kezdődik (tehát 1921-ben) és „január 10-ig be fog fejeződni” azaz a szilveszter éjféli állapotot  tükrözi. December 18-án egy hosszabb cikkben számolt be az újság a népszámlálás „előmunkálatairól”, melyből kiderült, hogy a nyomtatványok már elkészültek, „sőt a központi statisztikai hivatal valamennyi városnak és községnek már szét is küldte” azokat. Azt is olvashatták a csabaiak, hogy számlálóbiztosoknak főleg tanítókat és menekült tisztviselőket kértek fel, akik így „némi mellékjövedelemhez juthatnak.”. A Körösvidék felhívta a figyelmet arra, hogy mindenkinek hazafias kötelessége a pontos adatok bevallása. 1921. január 13-án már az olvashatták őseink, hogy Békéscsabán is „befejeződtek a népszámlálási munkálatok” és az adatok feldolgozása folyamatban van.

A nyilvánosságra hozott számok alapján hazánk lakossága 7 980 143 „lélek” volt, míg városunk lakosainak száma 46 633-ra növekedett. Csabán a népszámlálás szerint kisebbségben voltak a magyarok (45,9%), a szlovákok 53%-os arányával szemben. Vallási szempontból őseink a következő adatokat vallották be: katolikus 11 230 fő, református 2 618 fő, evangélikus 29 725 fős és izraelita 430 fő.

A lap munkatársai elbeszélgettek a „népszámláló biztosokkal” és olyan adatokra kérdeztek rá, ami Csabára jellemző. Ezekből kiderült, hogy nagyon sok zsúfolt lakás van Csabán (akadt olyan egyszobás lakás is, ahol 4 család 23 tagja lakott…). „Általános a panasz a hatósági liszt rossz minőségére: keserű és büdös.”, kevés a kút, és azokból is alig-alig csorog a víz. Az utcákon rengeteg a sár, a járdák kopottak és gödrösek. A városban elszaporodtak a patkányok, de „azért ezek kifüstölésére semmiféle rendelet nem jelent meg.”.

FEL