Azért a víz az úr, de mi lesz, ha egyszer elvesztjük az urunkat?

2024. október 8. 12:53 | Such Tamás

Az öntözés szerepének felértékelődése a gazdálkodásban címmel tartott hétfő este előadást Szűcs Gergely kertészmérnök, a Lencsési Közösségi Házban. A Mohácsy Mátyás Kertbarát Kör által szervezett esemény, a közösségi ház októberi 100+1 progamfolyamának szerves része volt.

– Az elmúlt időszak éghajlati anomáliáira valahogy fel kell készülni. A hatóság most már jobban figyeli a vízfelhasználásokat, ugyanis föl kell készülni arra, hogy az egyre szélsőségesebb időjárás mellett egyre magasabb a hőmérséklet, és egyre kevesebb csapadék hullik, ebből kifolyólag egyre kevesebb vizünk lesz. Ezért nem mindegy, hogy az ember miképp áll a kertészkedéshez, a gazdaságához, és hogyan próbál megfelelni annak, amit a hatóság elvár tőle – mondta Szűcs Gergely.

 

Többgenerációs kertészcsalád – Fotó: Such Tamás / behir.hu

 

A kertészmérnök szerint van olyan időszak, amikor több, máskor kevesebb csapadék hullik, de ténylegesen, amikor a mezőgazdaságban vagy a kiskertünkben szükség lenne rá, akkor hiánycikké válik.

– Ma már a májusi eső – amelyről tudjuk, aranyat ér – vagy keveset ad, vagy átcsúszik júniusba. Majd a július, augusztus, szeptember eleje csapadék nélkül telik el. Ez a tendencia, ezzel kell majd számolnunk. Miközben a növényeknek vízigényük van, amit pótolni vagy megfelelően biztosítani szeretnénk a számukra – fűzte hozzá.

 

Galéria

 

– Jelen pillanatban 100-250 milliméter csapadék közötti eső hiányzik a területünkről – folytatta. – Ha például most leásunk egy jó másfél méter mélyre, azt látjuk, hogy végig száraz a föld. Ha az a néhány héttel ezelőtti árvíz el tudott volna terülni a területen, mint réges-régen, akkor megoldotta volna az előbb említett problémát. Manapság ezt már nem lehet megcsinálni, a termesztéstechnológia minden területet meg szeretne művelni. A vizek irányítására is azért volt szükség, hogy növeljük a termesztő felületünket. A legnagyobb probléma, hogy elvesztettük a talajjal való kapcsolatunkat; élni úgy lehet, hogyha figyeljük a természetet, és vele együtt mozgunk.

Az előadásában többek között beszélt a vízpótló öntözésről, amikor egy száraz területet szeretnénk elárasztani, azaz visszapótolni a mélyebb rétegekbe a csapadékot, hogy a gyökérzónát teljesen átitassa. Létezik kelesztő öntözés, amikor arra törekszünk, hogy a talaj felső 2-3 centije folyamatosan nedves legyen, hogy egyszerre keljen ki a növény, hiszen a termesztésnek legfontosabb tényezője, hogy egyszerre akarunk majd szüretelni. Továbbá szót ejtett a fagyvédelmi öntözésről, amikor egy tavaszi fagy esetén locsoljuk a területet, így a növények felületén jég képződik, amely megvédi a növényt a fagytól.

 

További programok »

FEL