Medgyessy Péternek, az egykori MSZP-s miniszterelnöknek 2002. szeptember 1-jén, szombaton két nagy programja volt Békés megyében. A délelőttjét Karsai Józsefnél, Battonya akkori első emberénél, a délutánját pedig Békéscsaba város vendégségében töltötte.
A második etap vált igazán legendássá, amikor kora délután, a CsabaCenter árnyékában bejelentette: a ciklus végére garantáltan autópálya köti össze Kecskemétet Békés megyeszékhelyével.
No de melyik ciklus végén? – kérdezték azóta is vagy 361 ezren; a válasz természetesen 2018 óta nyomról-nyomra határozottan körvonalazódik. (A hétfői beszámolónkat ide kattintva olvashatja!)
A hétfői bejárásra vagy öt terepjáróba ültek a környék hírgyártói, hogy megtekinthessék a munkafolyamatok főbb fázisait. Egy-egy szakasz között – nyilván a világ nagy dolgairól –, például az M44-ről szőttük a szót a gépkocsi parancsnokunkkal (gkpk).
Például arról, hogy az október elején átadott, M44-es gyorsforgalmi út új szakasza (a Kondorost Tiszakürttel összekötő 62 kilométer) közel fél órával megrövidíti a bosszúságunkat/közel fél órával meghosszabbítja a boldogságunkat. És ugye a demagógia süt, de igaz: mert amíg itt nincs autópálya vagy gyorsforgalmi út, addig itthon a tőke sem hajt gyökeret. (Oda megyünk lakni, ahol tejet kapni.)
Az út olyan, mint a foci,
Mindenki ért hozzá című felvetésemre elmesélte, hogy ezt már korábban többször is megtapasztalta: amikor kisebb beruházásoknál dolgozott, mindig jöttek a lakók, akik elmondták, hogy miképp kellene megépíteni a projektet… Elmondása szerint meghallgatta őket, majd elmondta a véleményét, majdan 120 százalékban a szakértelmi munkavázlat lett a befutó.
Úton lenni boldogság… sokaknak az út a munkahelye, a boldogulás tere: valaki egész életében építi, más egy életen át koptatja a betont – ellenben mindkét foglalatosság legjobb jó barátja a jó idő.
Ahogy mi is, gkpk-nk is úgy emlékszik, jó idejük, jó szelük volt a mögöttünk álló közel két esztendőben.
Noha néhány hónapja még ezeket a kanyarokat nem tudtuk volna megtenni a munkastádiumok közt, ugyanis épp egy éve, egy szimpla vasárnapi szemlézés közben a vezetőnk tengelyig süllyedt a dzsipjével, melyet csak egy dózeres kolléga tudott kihúzni a csávából.
Ahhoz képest tegnap már egy műfüves pályán siklottunk a jelenbe.