A zsákosmolyoknak ez a faja Európában csak két helyszínen él: a Körös-Maros Nemzeti Parkban és tőlünk 2000 kilométerrel keletebbre, a kontinens legkeletibb csücskében. A közbenső területeken eddig sehol nem sikerült a nyomára bukkanni. Bélmegyer térségében 2005-ben azonosították a fajt, amely az élőhely alapján, magyar elnevezésként a bélmegyeri zsákosmoly nevet kapta. Később, a kutatások eredményeként Szabadkígyós térségében is előkerült.
A zsákosmoly az európai lepkék leggazdagabb nemzetsége, körülbelül 1200 faja ismert a világon. Ezek közül hazánkban is mintegy 200 megtalálható. Lárváik növényekből kis zsákokat építenek maguk köré, így közlekednek a tápnövényükön, innen kapták a nevüket is.
A bélmegyeri zsákosmoly (fajtársaihoz hasonlóan) táplálékspecialista. Tápnövényül a réti és az aranyfürt őszirózsák szolgálnak számára. A kutatók más lepkefajok mellett folyamatosan nyomon követik a bélmegyeri zsákosmoly élőhelyeit is. A faj kifejlett egyedei ezekben a napokban éppen rajzanak, azaz most rakják le petéiket. Mintegy két hétig repdesnek, utána elpusztulnak, petéik pedig megindulnak a lárvafejlődés útján.
A zsákban mozgó kis lárvák feltételezhetően az őszirózsák magas kóróin tudnak túlélni. Éppen ezért fontos, hogy maradjanak olyan őszirózsás foltok, ahol sem kaszálás, sem legeltetés nem történik.
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park
