Több mint 100 szakember gyűlt össze Gyulán, ahol a Magyar Fürdőszövetség őszi konferenciája és közgyűlése zajlott. A rendezvény házigazdájaként a Gyulai Várfürdő nemcsak szakmai fórumot biztosított, hanem lehetőséget adott arra is, hogy a helyi fürdő az elmúlt 12 év fejlődését – a szolgáltatási színvonalat, a műszaki infrastruktúrát és a válságállóságot – a kollégák elé tárja. Kun Miklós, a gyulai fürdő igazgatója vendéglátóként örömmel hangsúlyozta, hogy nagyon jól és konstruktívan sikerülnek ezek a rendezvények.
– Van egy szakmai fórum, egy beszélgetés. Mindannyian ugyanazokkal a problémákkal szembesülünk, ugyanazok a gondjaink, és alapvetően itt tudunk meg egymástól is egy csomó olyan új dolgot, amit egyébként nem tudnánk kitalálni. Emellett nagyon jó az előadások összetétele is, sok információt cserélünk a konferencia idején. A fürdő üzemeltetésének jövőjét meghatározó jogszabályi háttér is téma, ugyanúgy, mint a HR-problémák. Az energetikai kérdéseket külön előadásban tárgyalja a fürdőszövetség, illetve minden olyan témát, ami ilyenkor felmerül, azt a konferencián megbeszéljük – emelte ki a Gyulai Várfürdő igazgatója.
Túl szigorú előírások vagy elkerülhetetlen korszerűsítés?
Az idei találkozó egyik fókuszpontja az 509-510-es kormányrendelet módosítása, illetve az ahhoz kapcsolódó, az év végével lejáró moratórium volt. A szabályozás a fürdők létesítését és üzemeltetését határozza meg, komoly feladat elé állítva az üzemeltetőket.
Végh Andor, a Magyar Fürdőszövetség elnöke rámutatott: bár a szektor az elmúlt három évben folyamatos egyeztetéseket folytatott a hatóságokkal és a döntéshozókkal, a rendeletben előírt mértékű megfelelés szinte minden fürdő számára komoly akadályokba ütközik – mind gazdasági, mind fizikális kialakíthatóság szempontjából.
– Olyan mértékű, súlyosságú korlátokat szabott a működésnek, amely indokolatlan. Magyarországon 60-100 éves történelmi fürdők léteznek, amelyeknél a gyógyvíz töltő-ürítő rendszerű működtetése hungarikumnak számít. A medencéket reggelre feltöltötték, napközben pótvízzel és fertőtlenítéssel biztosították a minőséget, este pedig leengedték, így minden nap friss gyógyvíz várta a vendégeket – emelte ki a szövetség elnöke.
A rendelet ezzel szemben a szűrő-forgatásos rendszereket és a hozzáadott vegyszeres kezelést részesíti előnyben. A történelmi fürdők építészeti adottságai miatt azonban sok helyen fizikailag képtelenség ezt a hálózatot kialakítani. Emellett a gazdasági oldal is kritikus: a fürdők többsége önkormányzati tulajdonban van, és eddig a működési nyereséget minimális karbantartásokra, attrakció-fejlesztésekre vagy éppen energiahatékonysági beruházásokra tudták fordítani.
Többfrontos egyeztetés a kormányzattal
A szövetség célja nem a szabályozás elkerülése, hanem a mértékek és a határidők felülvizsgálata. A vezetőség bizakodó, hogy a hatóságokkal megnyílt szakmai csatornán keresztül sikerül elérni a határidők kitolását.
Nem ez az egyetlen terület, ahol változást szorgalmaznak. A szektor régóta küzd azért, hogy megkapja a turisztikai ágazatban már megszokott adókedvezményeket: míg a vendéglátás és a szálláshely-szolgáltatás áfa-kulcsa 5%-os, a fürdőbelépőket továbbra is 27%-os közteher terheli. A javaslat szerint a kieső 22%-os különbözet egy részét célzottan energiahatékonysági beruházásokra, humánerőforrás-fejlesztésre és karbantartásra fordíthatnák.
Digitalizáció és egységesebb szakmai képviselet
A konferencián hangsúlyos szerepet kaptak a jövőbeni technológiai és strukturális irányok is. A humánerőforrás-hiány enyhítésére és a vendégélmény fokozására a digitalizáció és a mesterséges intelligencia alkalmazása kerül előtérbe, legyen szó a gépészeti berendezések távfelügyeletéről vagy a medenceüzemeltetési folyamatok automatizálásáról.
Végh Andor kiemelte: cél, hogy a hazai fürdőszakma – amely a magyarországi vendégéjszakák 70%-át generáló gyógyfürdők révén a hazai turizmus gerincét adja – a jövőben határozottabb és egységesebb képviseletet kapjon a hazai turisztikai palettán.
