Anno 1923 - Békés vármegye és a világ 1923. december végén

Vármegyei hír – Az utolsó nap

„A negyedik esztendőt búcsuztatjuk azóta, mióta uj sorsunk körvonalai kibontakoztak szemünk előtt. Négy esztendeje ismerjük az Ítéletet, amelyet a világ győztes nemzetei kimondottak fejünkre. Négy esztendő nem nagy idő még egy ember életében sem, valósággal parányi pedig egy nemzetében.

De négy esztendő alatt mégis sok mindent lehet csinálni. Az egyes ember ennyi idő alatt megalapozhatja a maga boldogságát, vagy feldúlhatja jövendőjének legszilárdabb alap- falait is. Egy nemzetnek is elég, a sorsfordulatok napjaiban, ennyi idő ahhoz, hogy ki jelölje a maga jövőjének útjait, hogy megszabja követendő magatartásának irányelveit, kitűzze életének nj céljait. Nemcsak, hogy elegendő mindezekhez ennyi idő, de meg is kellett volna mindennek történnie a négy esztendő alatt. Vajjon megtörtént-e? Előbbre vagyunk-e ma elhatározások, célkitűzések tekintetében, mint voltunk négy esztendővel ezelőtt. Odáig jutott ezalatt a négy év alatt a magyar politika, hogy megállapította, miszerint a külföldi kölcsön nélkül nincs boldogulás, nincs reménység, nincs magyar jövendő. Kormány- férfiaink hibásak-e a négy esztendőnek eme meddőségében, vagy a nemzetből hiányzik a komolyság, a helyzete felismeréséhez szükséges érettség és elengedhetetlen áldozatkészség, nehéz volna hamarosan meg' állapítani. Lehet, hogy valóban a nemzet lelkületében, veleszületett tulajdonságaiban van a hiba. Nincs képességünk az uj helyzetek gyors felismerésére, nem tudunk hirtelen számot vetni megmaradt erőinkkel, a múltakban élünk, a jelen sohasem reális valóság a számunkra, hanem mindig valami gonosz álomnak véljük, amely egyszer csak szertefoszlik, mihelyt fölébredünk. A nagy Széchenyinek még kilencven esztendővel ezelőtt is azon kellett keseregnie, hogy a magyarok közül némelyek »szomorúan fütyörészik el a mohácsi veszedelem nótáját,« pedig Mohács akkor már több mint 300 esztendős múlt volt. Vajjon mi is ennyi ideig akarjuk-e fütyörészni Trianon veszedelmének nótáját? Kérdés, hogy fogjuk-e tudni ilyen sokáig, hiszen ma lényegesen eltérőbb a helyzetünk Európa népei között, mint volt Mohács után. Bizony, bizony, négy esztendő alatt elmulasztottunk komolyan számot vetni uj helyzetünkkel, elfeledtük alaposan körülnézni magunk körül és nem igyekeztünk reális, elérhető célokat tűzni a nemzet elé. Ez pedig súlyos, következményű mulasztás, mert az élet meg nem áll és aki nem tud gyorsan bele- állani forgatagába, azt elsepri és letiporja, legyen egyén, avagy nemzet.”

Országos hír – Köszönöm, hogy köszöntenek!

Gyulai hír – Szilveszter éjjelén

Országos hír – Jóslat

Vármegyei hír – Gróf a gyerekeknek

Elveszett – Keressük

Gyulai hír – Minden igénynek

Forrás

https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1923/?pg=323&layout=s

Kép forrása

https://www.kastelyok.com/adatlap.php?details=132