Anno 1921 - Békéscsaba és a világ 1921. szeptember végén

2021. október 2. 16:08 | Ugrai Gábor

Zűrzavar az országgyűlés épületében: rálőttek az egyik képviselőre. Tovább gyarapodtak a megyei vitézek, most Csorváson „ültették be” őket. Mozi vagy színház – ez itt a kérdés. Viccnek kicsit durva – rövid hír Orosházáról.

Országos hír – Botrány a Parlamentben

A békéscsabaiak olvasók a Körösvidékből tájékozódhattak nemcsak a helyi, hanem az országos eseményekről is. 1921. szeptember 25-én döbbenten olvashatták őseink, hogy mi is történt előző nap a magyar nemzetgyűlésben. A csendesnek ígérkező ülésnap délelőtt 10 órakor kezdődött Gál Gaszton elnökletével. Felolvasták az interpellációs könyvet, a képviselők személyes kérdésekben szólaltak fel és mentelmi jog kérdéseben is döntöttek. Bethlen István miniszterelnök is felszólalt a baranyai területekkel kapcsolatban, majd az elnök szünetet rendelt el.

Ezt követően Szilágyi Lajos a hadviselt tisztviselők előreléptetési ügyében szólalt fel, de beszéde közben az első emeleti 2. karzatról pisztolylövések dördültek el az „Éljen a köztársaság!” szavak kíséretében. A golyók melyek Rakovszky Istvánt vették célba szerencsére nem okoztak sérülést.  Hatalmas pánik tört ki a teremben, a képviselők a kijáratok felé indultak, de a házelnök kijelentette, hogy a „szomorú esemény, amelynek — hála Istennek — eredménye nem volt, a nemzetgyűlés további munkáját nem gátolhatja s azt meg nem akadályozhatja”. Közben az is kiderült, hogy a Márton Károly detektív egy székkel fejbevágta a merénylőt, akit a képviselőházi őrség az őrszobára kísért. Kihallgatásakor elmondta, hogy Kövér Ibrahim Györgynek hívják, 42 éves, volt tényleges főhadnagy, vasutas. A merényletet azért követte el, mert a köztársasági párti agitációt nem engedték meg. Ő meggyőződéses szocialista” és „Rakovszkyt azért akarta megölni, mert ő a háborús párt feje”. Ezt követően a merénylőt átvitték a háznagyi hivatalba, ahol Lukovics Aladár háznagy hallgatta ki. Kiderült, hogy az iszlámról keresztény hitre tért Kövér haragszik a Habsburgokra és a tanácsköztársaság a „politikai hitvallása”. Az újságíró elbeszélgetett Rakovszkyval is, aki elmondta, hogy bár a merénylőjét nem ismeri, de pár hete fenyegető levelet kapott tőle. Ezt követően a képviselő „megmutatta az egyik revolvergolyót”. A téma lezárása 1922. január 4-én történt meg, amikor is rövid hír jelent meg a Körösvidékben a merénylőről: „A törvényszék elmeorvos szakértője hosszas megfigyelés után megállapította, hogy Kövér Ibrahim, aki az őszön revolveres merényletet követett el a képviselőházban, közveszélyes őrült. Az eljárást megszüntetik ellene és állami elmegyógyintézetben helyezik”.

 

Vármegyei hír – Újabb vitézek jutottak földhöz

Szinte nem telt el úgy egy hét Békés vármegyében, hogy ne lett volna valahol vitézi földbe történő „beültetés”. A Körösvidék 1921. szeptember 27-én számolt be arról a csorvási eseményről, melynek keretében két vitéz kapott földbirtokot.

A Vármegyei Vitézi Szék a Wenckheim Géza és Wenckheim Matild által felajánlott területet adta át ünnepélyes körülmények között Szabó Pál Vince és Harmathy Antal számára. A szeptember végi napon Csorváson „a késői nyár minden pompája ott ragyogott” és több ezer ember köszöntötte a kormányzó képviseletében megjelenő Siménfalvy Tihamér vezérkari ezredest. A helyi pályaudvaron megjelent a békéscsabai 10. gyalogezred küldöttei is. Az ünnepségsorozat kezdeteként 10 órakor a katolikus templomban Zahoray József plébános „gyönyörű, hazafiasságtól áthatott beszédet mondott”. Ezt követően a piactéren tartották az ünnepi közgyűlést, melyen jelen volt „a varmegye képviseletében Konkoly Tihamér főjegyző, az adományozók részéről: gróf Wenckheim Matild, gróf Wenckheim Jenő és gróf Wenckheim. Ferenc, Prág Mariska, aki a csorvási leányok nevében diszes virágcsokrot' nyújtott át Siménfalvy Tihamérnak, borsai Csorba Béláné, Bertly Jánosné, Cédly Jánosné, Popovics Viktor főszolgabíró, Orosháza község képviseletében Torkos Kálmán főjegyző, Kis Sándor biró, Pusztaföldvár község képviseleteben Bakos Béla főjegyző és a községi biró, a Békésvármegyei Gazd. Egyesület képviseletében Beliczey Géza elnök, Reck Géza földbirtokos, Zahoray József plébános, Gremsperger József igazgató, a csabai 10. gy. e. képviseletében Bertly János százados, Bartos főhadnagy és Bácskay hadnagy, Szatmáry Elek tiszttartó, Rohály Mihály ág. ev. lelkész, Zalay Antal közs. biró, Popovics Kornél főjegyző, Áchim Mihály jegyző, Máthé Sándor intéző, Wagner Ferenc számtartó, André János máv. főnök, Forgács Károly gyógyszerész, stb. stb., valamint a községi elöljáróság és képviselőtestület tagjai”. Az ünnepi beszédében a főjegyző elmondta, hogy a „világháború s a szégyenletes megszállás után olyan állapotba jutott szegény hazánk, hogy kétségbeesve kerestük azt a segitő kezet, erőt, földöntuli hatalmat, mely megmenthet”. Szerencsére a gondviselés elküldte a magyaroknak Horthy Miklóst, aki „megmentette a halálraítélt nemzetet a sírtól”, majd később „kiemelte a vörös pocsolyából a nemzeti lobogót és az újjáépítés élére állott”. A közönség által legjobba várt rész a vitézek bemutatása volt. Szabó Pál Vince, a volt 101. gyalogezred őrmesterének századparancsnoka többedmagával 1915-ben egy őrjárat közben orosz fogságba esett. Ezt megtudván „Szabó észrevéve a századparancsnok hiányát, a századdal megtámadta az oroszokat, szétverte őket, parancsnokát kiszabadította, sebesült bajtársait biztonságba helyezte, majd mikor az orosz túlerő előtt a század megingott, a Kossuth-nóta éneklésével magával ragadta a századot, újra támadásba mentek és 410 sebesületlen, 310 sebesült oroszt fogtak el”. Harmathy Antal 1915-ben orosz tűzben épített fel sikeresen egy hidat, majd két év múlva egy nagy veszteséggel járó támadás közben összeszedte embereit és „az oroszok erős ellentámadását visszaverte”. A szónok arra kérte az összegyűlteket, hogy a vitézeket fogadják be a közösségbe, azokat, akiket felvettek Csorvás község polgárai közé is. Ezt követően a tömeg megismerhette a Vitézi Rend megalakulásának történetét és szervezeti felépítését, majd „Zahoray József plébános indítványára a díszközgyűlés táviratban üdvözölte a kormányzót”. A következő program a vitézi telkek átadása volt, melyekhez a tömeg kivonult a helyszínre és „ahol Siménfalvy törzskapitány a szokásos formaságok között átadta a birtokokat a vitézeknek”. Innen a csorvási Kaszinó nagytermébe mentek, ahol díszebéd keretében köszöntötték a vitézeket, Horthy Miklóst és a földadományozókat. A pohárköszöntők után „a vendégek a késő esti órákban oszlottak el a legszebb emlékekkel”.

 

Helyi hír – Közös lónak túrós a háta

A korszakban a mozi volt az egyik olyan szórakozási lehetőség, mely olcsóságával a szélesebb rétegek számára is elérhető volt. Békéscsabán is voltak filmszínházak, de a Színházban működővel komoly gond akadt. A Körösvidék 1921. szeptember 25-én foglalkozott először a sokakat érdeklő témával a „Mi van a Városi Mozival?” címet viselő írásában.

Ebből az derült ki, hogy belügyminisztériumi rendelettel az üzemeltetés joga a „Magyar Nemzeti Szövetség (a volt TEVÉL) és a MOVE helybeli alakulatai” kezébe került. A gondot az jelentette, hogy a tulajdonváltás óta a „színház kapui zárva vannak”. A közönség türelmetlenkedett és „joggal tehető szóvá az uj engedményesek látszólagos lassúsága, mellyel az ügyet kezelik, éppen azért a két egyesülettől az ügy intézésére kiküldött bizottság kötelességének tartja a nyilvánosságot ezúton tájékoztatni az ügy állásáról”. A két szervezet, amint megkapta az engedélyt megkezdte a tárgyalásokat a szükséges papírok beszerzéséről. Minden simán ment, az engedélyek megérkeztek, a papírokat aláírták és még a technika feltételek is teljesültek. Ekkor robbant a bomba, ugyanis kiderült, hogy a csabai színügyi társaság „a szinház épületét november hó 1-től számitott hat hónapon át a színtársulat részére tartja fenn s csak a fennmaradó nyári hónapokat engedi át a mozgóképszínháznak”. Mivel az új tulajdonosoknak egész évre szóló kiadásai vannak, így ilyen feltételek mellett anyagilag nem éri meg nekik a mozit üzemeltetni. Több körülmény fennállása nehezebbé teszi az amúgy is súlyos helyzetüket. Az egyik az, hogy olyan tevékenységet is kell végezniük, melyek „igen szépek, szükségesek és üdvösek, — de üzletileg nem jövedelmezők”. Többek között ingyenes előadásokat kell tartaniuk és tudományos előadásokat kell szervezniük. Ilyen feltételek mellett érthető, hogy a két szervezet nem vállalhatta a mozi működtetését. A Körösvidék sajnálta, hogy így alakult a helyzet és nem értette, hogy miért van szüksége Békéscsabának hat hónapos színházi szezonra, „ami egyszerűen képtelenség”. A lap megoldást is kínált: legyen csak 4 hónapos a színházi idény. Ez a helyzet úgyis csak 1-2 évig tartana, addig amíg „a két engedményes egyesület fel nem épitteti a maga külön moziépületét, aminek az előmunkálatai már folyamatban vannak”. Nem sokat késett a válasz sem. Szeptember 29-én Korniss Géza, a békéscsabai színügyi bizottság előadója fejtette ki a másik oldal véleményét. Korniss elmondta, hogy szerinte egyáltalán nem kellene a mozinak biztosítani helyet a színházban: „ha ugyanis a sziniidényen kívüli hónapok alatt üresen áll is és csak esetenkénti alkalmi előadások céljait szolgaija, berendezése jóval kisebb rongálásoknak van kitéve, mint a naponkénti mozgóképszinházi előadások alatt, jövedelmezősége pedig számottevően nagyobb”. Véleménye az, hogy a színház fontosabb „kulturtényező”, mint a mozi és különben is több embernek ad munkát. A városnak el kell döntenie, hogy mi a fontosabb, de – folytatta Korniss – „ott azonban, ahol az egyesületi érdek a városnak, a város közönségének és a városi színészetnek érdekeivel — pusztán anyagi okokból — összeütközésbe kerül, habozás nélkül szolgálom az utóbbiakat”.

 

Kommentár nélkül

 

Forrás:

Körösvidék

https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1921_07-09/?pg=316&layout=s

További programok »

Itthon

Olimpiatörténeti kiállítás nyílt a Belvárban

"Idén is lesz olimpia - hangolódás a 2024. évi ötkarikás játékokra" címmel olimpiatörténeti kiállítás nyílt a Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnáziumban kedden. A megnyitó díszvendégei Márton Anita olimpiai bronzérmes súlylökő és Bökfi János olimpiai 4. helyezett súlyemelő voltak, akik több relikviát is adományoztak a kiállítás anyagába.
18:50
FEL