Törökországban, a Márvány-tenger mellett fekszik Rodostó városa, mai nevén Tekirdağ. Nevezetes hely a magyarok számára, hisz 1720 és 1735 között itt töltötte élete utolsó éveit II. Rákóczi Ferenc fejedelem, bujdosó társaival együtt. A kiállítás április 23-án este nyílt meg Sáfár Gyula igazgató köszöntő szavaival. Halmágyi Miklós levéltáros ezután II. Rákóczi Ferenc (1676–1735) életét és személyiségét mutatta be a hallgatóságnak.
Rákóczi leginkább szabadsághősként él a magyarok emlékezetében, noha életének közel 60 éve alatt többféle tevékenységgel foglalkozott. Fiatalon szeretett biliárdozni, kártyázni, érdekelte a geometria és a csillagászat, nem volt idegen tőle a rajzolás sem. Hatásos szónok és bátor ember volt. Hadvezérként voltak jó tervei, de ezeket nem tudta érvényesíttetni.
A francia- és törökországi emigráció éveiben íróként is tevékenykedett: elkészítette francia nyelvű Emlékiratait, melyben a szabadságharc eseményeit beszéli el, valamint a latin nyelvű Vallomásokat, melyben élete tetteit és bűneit vallja meg Istennek. Rákóczi hibáival együtt is önmagával szemben igényes emberként áll előttünk.
Forrás: MNL Békés Vármegyei
Levéltára
Hű embere, Mikes Kelemen beszámolt a fejedelem rodostói napirendjéről és tevékenységéről: megtudjuk, hogy Rákóczi időtöltései közé tartozott a fafaragás. A fejedelemre azért is érdemes Békés megyében emlékezni halála 290. évfordulóján, mert Rákóczi korát térségünkből származó jeles történészek is kutatták, mint Márki Sándor és Seres István. A kiállított képeket és iratokat Németh Csaba levéltáros, a kiállítás kurátora mutatta be. A kiállított tablók a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány jóvoltából kerültek Gyulára.
Megtudhattuk, hogy Rosdostóról Magyarországon először 1794-ben szereztek tudomást. 1862-ben indult meg a hely első tudományos felmérése. Már 1903-ban felmerült, hogy a házat megvásárolhatná Magyarország, de ekkor még csak a berendezési tárgyak megvételére került sor. A ház végül 1927-ben lett Magyarország tulajdona és felújítását követően 1933-ban nyílt meg a nagyközönség előtt. Azóta 1968-ban, 1981-ben és 2001-ben is átesett egy-egy felújításon. A kiállított iratokat az MNL Békés Vármegyei Levéltára dokumentumai közül válogatták, a Rákóczi kultusz megyei emlékeit örökítik meg.
Amikor 1904-ben felmerült Rákóczi hamvainak a hazahozatala, Békés vármegye is támogatta, hogy azok Kassára kerüljenek. Az 1906 októberi ünnepségre Budapestre is indult küldöttség a megyéből, ahogy a kassai ünnepélyes újratemetésen is képviseltette magát a vármegye.
Forrás: MNL Békés Vármegyei Levéltára
Felmerült Rákóczi életrajzának megírása is, melyre megyénk szülöttje, Márki Sándor vállalkozott. A könyv kiadására gyűjtést hirdettek. A battonyai járás településeinek gyűjtőíveit is kiállítottuk, melyből kitűnik, hogy az egyszerű falusi emberek 10-20 filléres adományokkal támogatták a vállalkozást. 1933-ban a rodostói ház megnyitása alkalmából is szerveztek utazást, amelyre lehetett jelentkezni. Időrendben az utolsó kiállított iratok 1935-ből a nagyságos fejedelem halálának 200. éves évfordulója megünneplésével foglalkoznak.
A beszédek elhangzása után a jelen levőket harapnivaló és frissítő várta: kötetlen beszélgetés közben tekinthették meg kiállítást, a kuruc kor hangulatát idéző zenéket hallgatva.
A kiállítás 2025. április 24-étől 2025. június közepéig tekinthető meg a Békés Vármegyei Levéltár épületében, Gyulán, a Petőfi tér 2. szám alatti épület II. emeletén. Szeretettel várják a látogatókat.
Forrás: Halmágyi Miklós és Németh Csaba, MNL Békés Vármegyei Levéltára
