Sáfár Gyula, a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Vármegyei Levéltárának igazgatója Halmágyi Miklós történész, levéltáros gyűjtéseit továbbította nekünk.
– Április 18-a kétszeresen is jeles nap Békésszentandrás történetében. III. András király 1297. április 18-án kelt oklevelében Ákos nembéli Ákosnak adományozta Heen és Fejéregyháza földeket. A leírás szerint Heen és Fejéregyháza között volt a Szent András apostol tiszteletére szentelt templom. (HU-MNL-OL-DL 71351.) Ezen a környéken alakulhatott ki később Szentandrás nevű település. 1330. április 18-án kelt oklevél kijelentette, hogy Szentandrás különálló település Fejéregyházától – tudtuk meg a helyi levéltártól.
Izgalmas, hogy ilyen egyszerű a név eredete, de az is, hogy ha akkoriban máshogy döntenek, akkor tán nem létezne ez az okkal szeretett csoda kis város. Vajon Békés vármegyében lenne, ha máshol húzzák meg a határokat?
– A 14. században per kerekedett arról, hogy Szentandrás önálló helység-e, vagy pedig Fejéregyháza része. 1329-ben ugyanis I. Károly király a Szécsényi családnak adta Fejéregyházát. Szentandrást az Úz család birtokolta, de a Szécsényiek meg akarták szerezni Szentandrást is. Azt állították, hogy Szentandrás Fejéregyháza határain belül van. Nagymartoni Pál országbíró 1329. november 20-án határjárást rendelt el, hogy eldöntsék a kérdést. 1330. április 15-én járták körül a határt az aradi káptalan tanúskodása mellett. Megállapították, hogy Szentandrás nincs Fejéregyháza határain belül, tehát az Úz-rokonságé maradhat. Erről az aradi káptalan 1330. április 18-án állított ki oklevelet. Ezek a 14. századi okiratok Garai Miklós nádor 1378. június 3-án kelt oklevelébe másolva maradtak fönn (HU-MNL-DF 268547.) – adták tudtunkra.
Forrás: Fortepan / Varga János Békésszentandrás, duzzasztó a Hármas-Körösön (1972)
