Sáfár Gyula, a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Vármegyei Levéltárának igazgatója hamar Halmágyi Miklós történész, levéltáros gyűjtéseit továbbította nekünk.
– Békés neve személynévi eredetű. Egyes helytörténeti művek békésinek tekintik azt a Vata nevű személyt, aki az 1046. évi „pogánylázadás” résztvevője volt. Vata a krónikák szerint Belus (más kéziratban Selus) várából való volt. Kérdés, hogy Belus azonosítható-e Békéssel – adta tudtunkra a helyi levéltár.
Aki már keresett Békésre akár online, az már biztos észrevette, hogy Békés megye, Békés vármegye, Békéscsaba és Békésszentandrás, de Békéssámson is "bekavar" még egy egyszerű böngészésbe is. Hasonlóan van ez a levéltárosokkal is.
– Amikor a források Békést említik, sok esetben a megyére utalnak. Kései másolat szerint Imre király Békésben is (et de Bekes) adományozott vámjövedelmet a nagyváradi egyház számára. Békés neve több ponton feltűnik a váradi tüzesvaspróbák jegyzékében is, így 1213-ban említi Damiánt, a békési udvarispánt. II. András király 1222. és 1224. évi okleveleiből pedig ismerjük Bothez békési ispánt, a királyi udvar udvarispánját. 1329-ben kelt oklevélből tudjuk, hogy Márton, békési ispán Békés faluban (in villa Bekes) tartott megyegyűlést – tudjuk meg.
"Kérdés, hogy Belus azonosítható-e Békéssel" – ez egy olyan talány, ami igazából könnyen elfogadható, de mégis kérdés marad. Egy biztos: Békés városa ezen a néven, a megye szívében 1711-óta folyamatosan lakott település, de régészeti kutatások szerint a település mai területe lakott volt már az i. e. 5-4. évezredben is.
Forrás: Fortepan / Torjay Valter; a Békési Torna Egylet tagjai 1909-ben.
