Vármegyei hír – 100 éve is meleg volt
Kultúra – Mi megy a moziban?
Országos hír – Ezen röhög mindenki
Sport – Nem volt ott mindenki
Vármegyei hír – Csabaiak és gyulaiak kaptak
Csabai hír – Gyakorlás a Körösben
Gyulai hír – Színészet
„Sztregovai és kiskelecsényi Madách Imre hírneves magyar költőnknek Petőfivel együtt a folyó évben van születése 100-ik évfordulója. A nagy költő centenáriumának megfelelőleg a gyulai színtársulat ma szombaton és holnap vasárnap színre hozza a költőnek mondhatni egyetlen világhírű drámai költeményét Az ember tragédiáját. Madách 1823. január 21 én született Alsó-Szrtegován, Nógrádmegyében.
Az egyetemet elvégezvén 1840-ben Lantvirág cimü költemény füzetét adta közre és egy irodalmi kört alapitott. 1848 után visszavonult s az emberiség anyagi, erkölcsi és szellemi életét hosszasan tanulmányozva, megirta Az ember tragédiája cimü nagy müvét, melynek tartalma: Az első emberpár esete a paradicsomban, midőn Lucifer, mint az emberiség gonosz szelleme fellép és végigkíséri őket kiűzetésük után a világtörténelem küzdelmeiben, kezdve az ókori birodalmak zsarnokságával, feslett erkölcsi életével, majd a középkorban a vallásos rajongások, a felfedezések, találmányok csodaszerüségével s a forradalmak rémképeivel ismerteti meg. Végül minden tudomány hiábavalóságát s a rettenetes halált a megsemmisülést tünteti fel előttünk, »melyekre az első emberpár elborzadva visszatér ismét a Teremtő Istenhez, nem kutatja és kritizálja többé a teremtés csodáit és az Istenség nagy müvét, s megnyugszik rendeléseiben. Madáchnak ezen nagy müvét 1862-ben a Kisfaludy Társaság adta ki. Még egy nagy munkába fogott „Tündérálom“ címen, az emberi gyönyörök drámáját akarta megírni, de be nem fejezhette, mert 1864. év október 4 én meghalt. Aki az ember tragédiáját meg akarja a színházban most nézni és jól megérteni, ajánlatos, hogy a költeményt előzőleg olvassa el, diákok, egyetemisták jól teszik, ha tömegesen jelennek megfáz előadáson, melynek főszereplőit (Ádám, Éva, Lucifer) Hídvégi, Csákyné, Szilágyi fogják személyesíteni és alakítani a világ- történelmi korképeknek megfelelő pozíciók szerint ; de résztvesz benne az egész színtársulat minden tagja. Maga a darab rendezése is elsőrangú látványosság. Aki csak teheti nézze meg! Kedden Mozitündér cimü újabb zsánerű operett ment, melynek zenéjét Gilbert szerzetté, s mely operettnek mulattató meséje is van, amit színészeink leleményes ügyessége a jó rendezéssel párosulva pompás előadásban szervírozott fel a közönség nagy mulatságára. Id. Szalóky (Klötterböck), B. Sándor Anna (Délia), Ujházy Nusi, Páger, Rohonczy, Koloss és Szilágyiné nyújtottak helyes játékot Neumann karmester pedáns dirigálása mellett. Szerdán este egy kis olasz vígjáték, mondjuk inkább mese került szinre, melynek a cime Tökmag. A Tökmag egy kis árva leányka, akit az utcáról szed fel Tito Sacchi, egy jólelkü fiatal mérnök. A leányka a romlatlan, természetes, őszinte nőiességet képviseli a színpadon és merész hangú megrovásokban részesíti az úri társaságnak útjába kerülő hölgyeit. A darabnak egyébként cselekménye nincsen, az egész történet a kis leányka körül forog. Élvezetessé tette azonban az előadást H. Lengyel Irén játéka, eltekintve attól hogy néhol egy kissé túlzásba ment a leányka egyszerűségének jellemzésében. Csütörtökön és pénteken Szomaházy István és Faragó Jenő együttes szerzeménye Három a tánc operett volt műsoron. A darab értékét nem kell felfedeznünk. Magyaros tárgyával, Komjáthy Károly magyaros zenéjével becsesebb előttünk egy tucat ujabbi táncoperettnél. A helyes össz- játékból kimagaslott B. Sándor Anna játéka a főszerepkörben (Naca). Az elbeszélő szövegrészeknél a zenekar jól alkalmazkodott és eltalálta azon finom pianót, mely mellett a szövegrész is megérthető volt.”
Hirdetés – Ez vajon mi lehet?
Forrás
https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1923/?pg=179&layout=s
Kép forrása
Horthy Miklós vitézeket avat 1934. június 3-án (Budapesti Hirlap 1934. június 5. 1.
https://ujkor.hu/content/a-vitezi-rend-es-a-zsidosag-vita-egy-be-nem-vallott-kirekesztesrol
