Anno 1923 - Békés vármegye és a világ 1923. április közepén

2023. április 9. 11:51 | Ugrai Gábor

A békerendszer megváltoztatta a hazánktól délre eső területek viszonyait is. Sokan emlékeztek az utolsó magyar királyra, Gyulán misét is tartottak tiszteletére. Hatalmas harcsa, moziműsor, időjárásjelentés és beszámoló az új bankjegyről.

Országos hír – Következménye a békének

„Ami egyik oka volt a világháborúnak, a Balkán politikai és erkölcsi kulturátlansága, az most, a békekötéssel, nemhogy elimináltatott vagy lokalizáltatok volna, hanem ellenkezően kiterjeszkedett és megnagyobbodott. Azelőtt ez az Európa, sőt a világ békéjét állandóan fenyegető tűzfészek, a Balkán, az Adriai tengerig és a Duna alsó folyásáig terjedt; most délen az Isonzóig, északon az Elbáig nyúlik.

A békére vágyó világ ellenben azt várja ettől a változástól, hogy megszűnt legyen tűzfészek lenni, belekapcsolódjék Közép-Európa kultúrájába és a rajta élő apró, de annál ambiciózusabb népecskék ne tápláljanak olyan törekvéseket, amelyek szomszédaik és azokon át egész Európa békéjét fenyegetik. A kis-antantnak, különösen a rendkívül eszes és ügyes cseh külügyminiszternek, Benesnek, sikerült elhitetnie a világgal, hogy a Balkán népeinek vágyai ki vannak elégítve; elérték teljesen faji, nemzetiségi, politikai törekvéseiket, ők most már csak békés fejlődésre, kulturális és gazdasági elhaladásra törekszenek, amely törekvéseik, természetesen, csak békés utón valósíthatók meg. Nekik, tehát, épugy, mint a nyugat nemzeteinek létfeltételük a béke. A Balkán, az, amit azelőtt annak neveztek és az is, amivé most növekedett, megszűnt tűzfészek lenni, ha — igy marad minden. Az okoskodás a nagyhatalmak kormányai előtt nagyon plauzibilisnek tűnik fel. ők nem ismerik a balkáni és a többi szláv népek politikai természetét és jellemét, ók nem tudják, hogy most mindenik régi és uj balkáni államban több a belső bomlasztó erő, több a robbanékony elem, mint volt azelőtt, ők elhiszik, bogy a saint-germaini és a trianoni békék húzták ki Európa testéből azt a tövist, amelyet a diplomácia évtizedek óta a közeli kelet problémájának nevezett. A trianoni béke megalkotásának egyik oka az a meggyőződés volt, hogy a Balkán népeit csak ilyen békével lehet lecsendesiteni, a nyugat békés kulturális és gazdasági munkájába állandóan bekapcsolni. A teljes elzárkózást Magyarország sérelmei elől szintén ez a meggyőződés okozza. Ez az egyik eredménye a kis-antant ügyes és kitartó politikai viselkedésének. A másik láncszeme az ő okoskodásuknak az, hogy ezt a boldog balkáni békét csak egy nép, egy állam zavarhatja most már meg és ez Magyarország. Ők úgy tüntetik fel Európa békevágyó népei előtt a helyzetet, hogy most csak egy állam van a megnagyobbodott balkáni területen, amelynek olyan aspirációi vannak, mint voltak azelőtt nekik és ez Magyarország. Minden balkáni nép aspirációja ki lett elégítve, de természetesen kellett maradnia elégedetlennek is, mert hiszen olyan itt a fajok területi megoszlása, hogy lehetetlenség mindeniknek megelégedésére vonni meg a határokat. Mig azonban —mondják ők — azelőtt volt legalább is négy elégedetlen népfaj és ugyanannyi állam, addig most csak az elkerülhetetlenül legkisebb számban van ilyen: egyetlenegy: Magyarország. Mi lettünk tehát az a balkáni ország, amelynek minden mozdulatát aggódva és bizalmatlanul nézi, lesi Európa minden állama. Mi lettünk egyetlen örökösei annak a sok bosszantásnak és rettegtetésnek, amely a régi Balkán felől szállt állandóan Európa horizontja fölé. Ezt a helyzetet értsük meg jól és ehez szabjuk magatartásunkat és követendő politikánkat.”

 

Gyulai hír – Gyere a moziba be!

 
Országos hír – Mise az utolsó uralkodó tiszteletére

„Gyászmisén voltunk. Nem amolyan hivatalos istentiszteleten, amelyre valamikor kinos buzgósággal mentek el a résztvevők és jól körülnézegettek, hogy mindenki észrevegye, hogy ott vannak. A csütörtöki rekviemnek más jellege volt. Igaz, hogy most már legalább a gyász érzéseinek minden veszély és aggodalom nélkül vélünk kifejezést adhatni, de mégis bizonyos, hogy annyira távol esik minden érdemszerzési lehetőségtől a IV. Károly rekviemjén való részvétel, hogy akik ott voltak, azokról valóban feltehető, hogy igazán és őszintén gyászoltak.

Egy ilyen őszinte gyülekezet pedig, minden egyéb jellegétől eltekintve is, mindenesetre igen tiszteletreméltó. Hát még ha elgondoljuk, hogy minő érzésekből, minő gondolatokból tevődött össze az a lelkiállapot, amely ott külsőleg csak úgy jelentkezett, mint egyszerű gyászoló megemlékezés egy embertársunkról, egy megható sorsot élt fiatalemberről, aki valaha királya volt ennek a földnek, amelyen mi itt most olyan keservesen robotolunk. Mert nemcsak keresztény kötelességszerü megemlékezés ment végbe egy elköltözött lólekről, akinek a helye idelenn már betöltve szokott lenni, nem pusztán csak egy szomorú emberi sorsot sirató köny szökött a révedező szemekbe és nem csupán lelki üdvösségért való ima fakadt fel az imádságos lelkekből. Oh, hiszen ez az ifjan elköltözött uralkodó “olyan istenfélő életet élt és olyan tökéletesen keresztény módon halt meg, hogy igazán aligha szorul elszállt lelke a mi bűnös lelkünk imáira. Nem ! Nem egy emberről emlékeztünk meg ezen a rekviemen, hanem az emberek „ millióiról, akiktől utoljára és egyedül neki volt isteni jussa egyforma hűséget és hódolatot követelni. Nem egy uralkodót gyászoltunk ott, hanem egy összeomlott országot, amely talán őt fogja nevezhetni utolsó királyának. Nem egy jelképes deszkaravatalt állottunk körül, hanem egy ezeréves nemzet koporsóját, amelynek egyik alkotó eleme szűnt meg vele létezni. A funchali halottban önmagunkat gyászoljuk, az ő tragikus sorsában a magunkét ismerjük fel.Ki mondhatná nagy merészen, hogy ez túlzó képzelődós, mikor az aggódó hazafiui lélek ezt igy érzi. Keressetek egy olyan erkölcsi erőt, aminőt a szent korona jelentett a Kárpátok bércein belül és megszűnik kétségbeesésünk. Mutassatok egy olyan tekintélyt, amilyent a dinasztia jelentett a monarkiában és elül aggodalmunk. Nem erkölcsi erőkkel, nem .tekintélyekkel harcolunk és nem ezek által uralkodunk. Jó. Hol van akkor véretek, vasatok és aranyatok, amelyek által győzni, élni és uralkodni tudnátok. Mert csak kétféleképen lehet diadalt aratni. Nagy erkölcsi tényezőkkel, vagy anyagi erőkkel. Tartósat és valódit pedig csak az elsővel. Az utóbbiból azonban épen semmitek sincs, sőt napról-napra kevesebb lesz. Hagyjátok hát az erkölcsi erők fanatikus tisztelőit, hadd állják körül és hadd élesszék azt az alig pislogó kis parazsat, amelyből talán még lángra lobbanthatók lesznek azok az erkölcsi erők, amelyek ezt az országot megalkották és ezer éven át fenntartották.”

 

Jelentés – Nyugaton borultabb, mint keleten

 

Országos hír – Vágtató infláció

 
Vármegyei hír – Hatalmas fogás

 

Forrás: https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1923/?pg=95&layout=s

Kép forrása: https://galeriasavaria.hu/termekek/reszletek/numizmatika-penz-erme/4946275/50000-korona-1923-eredeti-allapot-1./#lg=1&slide=0

További programok »

Itthon

Beporzók napját is tartottak a Ligeti vásár és Ökobörzén

A megszokottól eltérően a hónap első szombatján tartották meg a a Ligeti Vásár és Ökobörzét a Körösök Völgye Látogatóközpontban. A kistermelők és kézművesek portékái mellett a helyi lakosok garázsvásárán is lehetett válogatni. A gyermekeket a méhecskék tevékenységének fontosságát hangsúlyozó kézműves foglalkozásokkal várták.
16:11
FEL