Anno 1924 - Békés vármegye és a világ 1924. február elején

Országos hír – Nincs új a nap alatt

 „Nemrégiben még mondhattuk azt, hogy tulajdonképen drágaság nincs, csak a pénzünk értéktelenedett el. Ha átszámítottuk az árakat aranyértékre vagy valamely külföldi állam pénzére, kiderült, hogy nem is oly magasak nálunk az árak, mint ahogyan azt nemcsak a magas számok után, de a kereseti és jövedelmi viszonyok után gondolnék.

Ki is használták ezt a helyzetet a jó valutájú idegenek és jöttek Magyarországra és itt jól éltek és olcsón vásároltak. Egy idő óta azonban fordított a helyzet. Ma már alig van árucikk, amelynek az ára nem volna fölül az aranyértéken, a magyar áru pedig sehol a külföldön nem tud konkurrálni a máshonnan származó áruval. A svájci buzaszállítást is meg kellett szüntetni, mert Svájc olcsóbban kapta a román, az amerikai és az orosz búzát. De idehaza is mindennek az ára meghaladja az aranyparitást. A 4—5 filléres tojás, amelynek az ára az aranyérték alapján legfeljebb 360 —450 korona lehetne, az 1000 koronás árat is túlhaladta. Az élő sertés az aranyparitás alapján 8—9000 korona lehetne és ezzel szemben a 12000 korona körül mozog. És igy folytathatnék a példákat az összes szükségleti cikkeken végig. Ezzel szemben azután a munka értéke, helyesebben ára, legfőképen a szellemi munkáé, meglehetősen alatta marad annak az ellenértéknek, amelyet békében adtak érte. Mi ezen jelenségeknek az oka? Az általános gazdasági törvények alapján nem igen tudunk erre a kérdésre kielégitő választ adni. A kereseti viszonyok rnostohasága inkább azt indokolná, hogy az elsőrendű szükségleti cikkek árai alacsonyak legyenek, mert hiszen a rósz kereseti viszonyok csökkentik a fogyasztást, ennek pedig szükségképen az árak alacsonyságát kell maga után vonnia. De mégsem igy van. Már valaminő oknak kell tehát fennforognia, amely a kétségtelenül szembetűnő ellentétet előidézi a munka jövedelmezősége és az áruk ára között. Ez az ok pedig nem lehet más, mint hogy olyan költségek terhelik a termelést és a forgalmat, amelyeket nem a produktiv termelés okoz és amelyek nem a munkára fordit- tatnak. Nem kell sokáig keresgélnünk, hogy megtaláljuk azokat az igen jelentékeny költségeket, amelyek az árukat terhelik és a melyeket nem a munka élvez az áruk árából. A számtalan fogyasztási adó, amely az áruk igen sok faját olyan súlyosan terheli, a forgalmat terhelő adók, amelyek a termelőtől a fogyasztóig néha négy-ötszörösen nehezednek az árura, mind olyan tételek, amelyek a drágulást tetemesen felfokozzák, anélkül azonban, hogy ez a többlet a termelés vagy a forgalombahozatal munkájának jutna. Az államháztartásnak a külföldi kölcsön segélyével elérhető rendbehozatalánál elsősorban arra kell törekedni, hogy ezek az adók vagy teljesen megszüntettessenek vagy a minimálisra redukáltassanak és az állam lehetőleg kizáróan egyenes adókból fedezze a maga kiadásait. Az egyenes adók nem éreztetik olyan közvetlenül és károsan a hatásaikat, nem hatnak olyan bénitólag a termelésre és a javak forgalmára; a fogyasztási és forgalmi adók megszüntetése maga után fogja vonni á munkajövedelem állandósulását, ez pedig meg fogja indítani a vállalkozást, a munkaalkalmak szaporodását. Azok a súlyos terhek pedig, amelyeket a külföldi kölcsön jelent, csak igy lesznek elviselhetők.”

Nemzetközi hír – Mi a helyzet nyugaton?

Országos hír – Jó ez nekünk?

Országos hír – Időjárásjelentés

Nemzetközi hír – Mit csinál a medve?

Nemzetközi hír – Gyász

Országos hír – Ép testben ép lélek

Vármegyei hír – Tragédia Szarvason

Forrás

https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1924/?pg=31&layout=s

Kép forrása

Készítette: Schaffer Ármin - saját tulajdon, Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=22946569