Hónapokig zárva tart a Munkácsy Mihály Múzeum, ugyanis egy 200 milliós fejlesztés kezdődik az intézményben, amellyel az épületeket bővítik, korszerűsítik. A 7. Tv Aktuális című műsorában erről beszélgetett még a bezárás napjaiban Ando Györggyel, a múzeum igazgatójával Zsíros András műsorvezető.
– Még mielőtt bezárt volna a múzeum, egy nagyszabású rendezvénynek adott otthont, ez volt a Tortamustra.
– A Tortamustrát immár harmadik alkalommal rendeztük meg Békéscsabán, és minden évben nagy sikert arat. Nem is gondoltuk volna, hogy ilyen sikeres lesz ez a rendezvény. Mindig azt szoktam mondani, hogy mindenki valamilyen kapcsolatban van a tortával, van, aki enni szereti, a hölgyek pedig szeretik sütni, elkápráztatni a férjeiket, családjaikat evvel sikert aratva köztük, de szeretik a tortát bemutatni is. Meghirdettük a versenyt profi kategóriában, amatőr kategóriában és íz kategóriában. Ebben az évben is nagyon sokan neveztek a versenyre. A kétnapos rendezvény első napján van a tortáknak a zsűrizése, ebben az évben Prohászka Béla olimpiai mesterszakács volt a zsűri elnöke. A profi kategóriában 9 torta versenyzett, amatőr kategóriában 15 torta, íz kategóriában pedig 33 torta, illetve sütemény volt. Szóval nagyon nehéz dolga volt a zsűrinek. Ezt mindet meg kellett kóstolni, szemre kellett vételezni, és pontozni kellett, hogy melyik a legjobb torta. Következő napon inkább szakmai előadások voltak, neves cukrászok bemutatókat tartottak arról, hogyan lehet még jobbá, szebbé tenni ezeket a tortákat. Nagyon érdekes volt Bartus Dóra bemutatója is a világító tortáról. Minden évben tematikája van a tortafesztiválnak, például az egyik évben a mesevilág volt, ebben az évben pedig az innováció. Azért is választottuk ezt a címet, mert az újítás tortakészítésben, tortadíszítésben is megmutatkozik. Nagyon nagy siker volt ebben az évben is.
– Talán azért is volt most ennyire vonzó a fesztivál, mert most bezárja a kapuit az intézmény. A zárás előtti utolsó rendezvény a Közös örökségünk V. Magyar-román határmenti konferencia.
– Az utolsó kiállítás, mielőtt bezártuk volna, a nagysikerű Pátkay kiállítás volt. Nem mindenki tudja, hogy ez az úriember Békéscsabáról indult világhódító útjára, és Párizsban, illetve Franciaországba lett híres. Egy kicsit mindig párhuzamot szoktunk vonni Munkácsyval, hogy Munkácsy szintén innen indult, ugyanúgy, mint Pátkay, és Franciaországban, Párizsban lett világhírű. Pátkaynak a művészetét mutattuk be, és szeptember végén egy héttel meghosszabbítottuk ezt a kiállítást, mégpedig azért, hogy az iskolák is be tudjanak jönni, utána bezártunk. Ez nem azt jelenti, hogy a múzeumban mindenkit szabadságra engedtünk. A Munkácsy Mihály Múzeumnak az elsődleges feladata a tudományos feldolgozás. Rengeteg tárgy jön be a múzeumba régészeti ásatás során, vagy a néprajzosok vásárolnak ilyen tárgyakat, és ez az időszak a tárgyak feldolgozásának az időszaka. Revízió, mert ezekről a tárgyakról fotókat, leírásokat kell készíteni. A határmenti konferencián mindig a Munkácsy Mihály Múzeum szakemberei vesznek részt, az Arad Megyei Múzeum szakembereivel, és a nagyváradi múzeum szakembereivel Nagyon jó szakmai kapcsolatokat ápolnak a múzeumok régészei, néprajzosai, történészei, képzőművészei. Ebben az évben a régészekre esett a választás, és ahogy látjuk, ez már az ötödik konferencia. Azért is ilyen sikeres ez a konferencia, mert neves szakemberek mondják el a kutatási területeiken, hogy milyen újdonságok történtek. A régészet egy kicsit misztikusnak tűnik, nagyon érdekli az embereket, hogy miket lehet találni itt a környezetünkben, mit lehet találni Arad környékén, mit lehet találni Nagyvárad környékén, és az ottani régészek mivel foglalkoznak.
– Mennyire kétoldalú az együttműködés a nagyváradi, aradi intézményekkel?
– Ebben az évben Magyarországon Szent László éve volt. Amikor elkezdtünk gondolkodni, hogy Szent Lászlóhoz kapcsolódóan egy kiállítással be kéne mutatkozni, akkor egy kicsit kétségbe estünk, mert nagyon nehezen lehet tárgyakat ebből a korból szerezni. Visszamenni majdhogynem 1000 évet, 900 évet az időben nagyon nehéz. Amikor meghallották a nagyváradi kollégák, hogy ilyen kiállításra készülünk, ők voltak a legelsők, akik segítségünkre siettek. Tudjuk, hogy Nagyváradon van Szent Lászlónak a sírja, ez csodatévő hely. Még nagyon sokan most is elzarándokolnak oda, és a múzeumba rengeteg Szent László korabeli tárgy található. Ehhez a kiállításhoz ők is tárgyakkal, különböző dokumentumokkal, különböző legendákkal járultak hozzá. Az Arad Megyei Múzeummal régebben voltak az európai támogatott projektekben a néprajzos kollégák dolgoztak együtt. Amikor épült itt az autópálya, meg a romániai részen az autópálya, akkor meghívták a magyar néprajzos kollégákat, a békéscsabai kollégákat, hogy azokban a helységekben, ahol magyarok éltek, ők készítsék a különböző néprajzi vizsgálatokat. Szóval a két múzeummal nagyon élő a kapcsolat, személyes jó barátságban is vagyunk az ottani kutatókkal, szakemberekkel. Egymás kiadványait is eljuttatjuk egymáshoz, és nemcsak ők vesznek részt a mi konferenciáinkon, hanem mi is nagy szeretettel, és szívesen megyünk Aradra és Nagyváradra is bemutatni, hogy mi mit kutatunk itt Békéscsabán.
– Most talán akkor még több lehetőség lesz a tudományos háttérmunkára, mialatt a múzeum zárva lesz. Mi lesz az Önök feladata a kivitelezési munkák előkészítésében?
– Nagyjából tudjuk az ütemezést. Mi már egy kicsit előre dolgoztunk, a tervezővel szoros kapcsolatban vagyunk, és tudjuk, hogy mely részeket fogja érinteni ez a nagy átalakítás. Hogyha visszamegyünk az időben, a '70-es években volt az első nagy átalakítás, amikor az új épület – ami most Jankay-Kolozsváry Gyűjteménynek ad otthont – felépült. A következő ilyen nagyobb fejlesztés 2006-ban volt, ez a múzeum megújulását szolgálta: a 21. század múzeumát hozták létre, és leszigetelték az épületet, mert az alsó szintet nem igazán lehetett használni, nedves volt. Akkor újult meg az új állandó kiállítás, de hogyha belegondolunk már az is több mint tíz évvel ezelőtt volt. Nekünk mindig nagy problémát okozott, hogy az új épület és a régi épület között egy udvar volt, így amikor esett az eső, vagy havazás volt, akkor a két épület látogatása nehézkessé vált. Fönt van a ruhatár, felmegyünk a kabátért, aztán lemegyünk. Örülünk, hogy ennyire népszerű itt Békéscsabán, Békés megyében ez a múzeum, így egyre nagyobb számban tudunk rendezvényeket szervezni. Viszont nem volt egy olyan alkalmas közösségi terünk, ahol nagyrendezvényt le tudjunk bonyolítani, így többször az udvaron tartottunk megnyitót. Mindig volt egy nagy álmunk, hogy ezt a két épület közötti részt össze fogjuk kötni. Most evvel a TOP-os pályázattal sikerül ezt az álmunkat megvalósítani. Úgy szokták mondani, hogy merjünk nagyot álmodni. A legnagyobb része ennek a beruházásnak az, hogy ott kialakul egy 204 m2-es kiállítótér, illetve közösségi tér, amit nagyon sok mindenre lehet majd használni. Kiállítótérként is funkcionál, de rendezvényeknek is helyet fog adni. A másik része a beruházásnak, hogy a régi épületet megpróbáljuk teljes mértékben úgy visszaállítani, ahogy eredetileg volt. Ahogy Csabai-Wagner József, az épület megálmodója álmodta. Áthelyezzük most a liftet a másik portához, a kiállítótereket teljes mértékben összekötjük, hogy tényleg körbejárható legyen, és az alsó szinteken is megnyitjuk a tereket, mert ott a 2006-os felújítás során kicsi termek alakultak ki, amelyek elaprózzák a régészeti kiállítást. Sokkal nagyobbak lesznek a terek, és lesz egy roppant érdekes része ennek az új kiállítótérnek. Mégpedig a közösségi tér, amit még nem neveztünk el, de már vannak ötletek, hogy mi lesz a neve. Ennek a teteje olyan lesz, hogy 60 centiméteres földréteg lesz a tetején, és egy tetőterasz fog ott kialakulni, ami szépen be lesz füvesítve, bokrokkal, kisebb fákkal, cserjékkel lesz beültetve. Azon a helyen szobrászati kiállításokat tudunk egy nyitott térben lebonyolítani.
– Számos új típusú rendezvénynek is otthont adhat majd a múzeum ezek szerint.
– Van egy nagyon nagy álmunk. Hagyománya volt itt Békés megyében a grafikai biennálénak. Ez egy országos rendezvény volt, és minden második évben rendezték meg itt, a következő évben pedig az Alföld Tárlatot. Nagyon szeretném az Alföld Tárlatot megújítani, teljesen új alapokra helyezni, ez a tér kiválóan alkalmas lesz erre is. Főleg modern képzőművészeti kiállítások lebonyolítására, hiszen ez egy nagyon szép, világos tér lesz, amit ha akarunk, közösségi térré is át tudunk alakítani. Rengeteg ötletünk van.
– Mikorra várható, hogy befejeződik ez a fejlesztés?
– A kivitelező a munkálatokat várhatóan november közepén kezdi el, a befejezési határidő 2018 június vége, július eleje. Ez nem azt jelenti, hogy akkor megnyílik a múzeum, hanem akkor kezdődik a különböző engedélyek beszerzése, ami néha még bonyolultabb, mint egy építkezés. Nagy szerencsénk van, mert a Modern Városok Programban a Munkácsy-negyed fejlesztésének projektjében is benne vagyunk. A Munkácsy-negyed fő látványossága a múzeum kell legyen, hiszen Békéscsaba Munkácsy városa. Ennek a projektnek a keretében pedig szeretnénk megújítani az egész múzeumnak az állandó kiállítását. A fő hangsúly a Munkácsy kiállításon lesz, ami át fog kerülni egy nagyon szép, reprezentatív terembe. Akkor meg lehet majd nézni Békéscsaba történetét egy idővonalon, kitekintést nyújtva arra, hogy abban az időben mi történt a világban, mi történt Magyarországon. A végén egy óriási nagy durranás a Munkácsy Mihály kiállítás lesz.
– A múzeum legkésőbb egy év múlva újra látogatható lesz?
– 2018-ban, amikor megnyílik a múzeum, az újra felújított múzeum, különböző kiállításokat terveztünk már az új kiállítótérbe. A régi épületben pedig akkor fog elkezdődni majd az új állandó kiállítás felújítása, ami azt jelenti, hogy az új rész az 2018 augusztusában nyílik a tervek szerint, az új állandó kiállítás pedig 2019 közepére fog elkészülni.
