Aktuális: Véget ért a dinnyeszezon – értékeltek a dinnyetermelők

2017. szeptember 18. 15:55 | Mikóczy Erika

Lezárult a dinnyeszezon. Remek volt a termés Békés megyében is, viszont jött egy „árleverés”. Hogy utána mennyire tudtak kijönni ebből a dinnyetermelők, és milyen szezont zártak, erről is beszélgetett Kovács Zoltánnal és Göcző Mátyással, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének társelnökeivel Horváth Szabolcs műsorvezető. A kérdésekre elsőként Kovács Zoltán válaszolt.

 

– Mi történt utána? Egy multinacionális cég jött a 99 forintos dinnyével. Ez nem volt egy jó indulás a dinnyéseknek.

 

Beszéltünk erről már a szezon kezdetén is. Rendben volt minden, jók voltak a kilátások, elkezdődött a betakarítás. Ahogy megjelent a magyar dinnye a magyar piacon, az egyik multinacionális cég olyan alacsony felvásárlási árral és fogyasztói árral jött ki, ami egyértelműen lenyomta a dinnye árát az alá, ahol egy termelő még megtalálhatja a számítását. Hangsúlyozom, ez a szezon legelején történt, ami sajnos rányomta az egész szezonra a bélyegét. Nemcsak ezt a multinacionális céget szeretném bírálni, sajnos egész Európát a kínálati piac jellemezte, és aránylag alacsony felvásárlási árak voltak Európa-szerte. Nagy volt a meleg Dél-Európában, hirtelen megérett a görögdinnye, ezt el akarták helyezni a déli országokban és a közép-európai piacon is a dinnyetermesztők. Amikor Magyarországon megjelenik a magyar dinnye, egy hét után mi is olyan mennyiségű dinnyét takarítotunk be, amit a magyar piac már nem tud fogadni. Tehát mindenképpen meg kell jelenjünk az exportpiacon a dinnyénkkel, és sajnos egy olyan időszakban jelentünk meg, amikor nyomott ár volt Európában, és sajnos ez a felvásárlási árakat is alacsonyan tartotta. Éppen ezért összességében jó minőségű, megfelelő mennyiségű dinnyénk volt, de az átvételi ár, ha az egész évet nézem, elég alacsony volt sajnos.

 

– Érdekessége a történetnek, hogy olyan súllyal bír ez a multi, hogy alacsonyan is tudja tartani az árakat. Ez volt itt a legnagyobb probléma. Ebből hogyan lehetett kilábalni? Hogyha csak hazai szinten nézzük a dinnyéseknek az itthoni értékesítését.

 

Az volt a probléma ezzel, hogy előtte tíz napig, két hétig importdinnyét árultak a magyar áruházláncok, a kereskedők, és a piacokon csak importdinnyét lehetett vásárolni június végéig, amíg nem volt magyar dinnye. A végén már olyan rossz minőségű volt ez az importdinnye, hogy emberi fogyasztásra alig lehetett használni, és mégis 150-200 forint körül volt a fogyasztói ára. Ezért volt nagyon furcsa, hogy amikor bejött a jó minőségű, friss, magyar dinnye, egyből 99 forint lett a fogyasztói ára. Ezt nehezményeztük mi is, és ezt próbáltuk özölni az említett multinacionális céggel. Sajnos ez, mint ahogy az előbb is említettem, ez mivel a szezon elején történt, ez az egész szezonban rányomta a bélyegét a felvásárlási árra.

 

– Mit lehet ilyenkor tenni? Például a Jókai színház előtt volt dinnye-kóstoltatás. Iylen promóciókkal lehetett valamit változtatni a helyzeten?

 

Sok mindent sajnos nem lehetett változtatni, mivel egy nyomás volt Európában, ebben az időszakban. Nem is az volt a baj, hogy akciózott a legelején ez a multinacionális cég, hanem az volt a baj, hogy nagyon alacsony áron akciózott. Ha  ezt azt árat 30-40 forinttal följebb állapították volna meg, az egy korrekt fogyasztói ár lett volna. S ha utána egy hét múlva, tíz nap múlva kijöttek volna egy akciós árral, ez teljesen elfogadott lett volna az akkori piaci helyzetben. Most olyan volt a piaci helyzet, hogy ezt simán meg lehetett volna tenni. Csak ők nagyon elé mentek a dolgoknak, és „odavágtak” az áraknak úgy, hogy gyakorlatilag azt éreztük: leértékelték a magyar dinnyét, a friss, jó minőségű magyar dinnyét.

 

– Mit jelent ez a dinnyések befektetett munkáját, tőkéjét tekintve? Mennyire alacsony ez az ár, és milyen kellett volna, hogy legyen a felvásárlási ár ahhoz, hogy megérje, és ténylegesen lehessen profitálni ebből?

 

Az említett 99 forintos ár teljesen rendbe lenne, ha szezon közbeni akciós ár lenne. Ez teljesen rendbe lett volna. Úgyis marad az áruháznak is, marad a kereskedőnek, a kereskedőcégnek, aki beszállít az áruháznak, és marad a termelőnek is. Gyakorlatilag megmarad az a pénze, amiből azért még lehet boldogulni. De mivel ez a szezon elején történt, ez a felvásárlási ár utána folyamatosan csökkent. Akkor szokott emelkedni az ár, mikor Európa valamiért nagyon kifogy a dinnyéből. Ez most nem így történt, úgyhogy ez a nyomott ár maradt, mert gyakorlatilag az elején ez szépen le lett nyomva, és utána folyamatosan csökkent. Annyi szerencsénk volt, hogy mivel jó minőségű volt a dinnyénk, el tudtuk adni Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, a balti államokban. Ha nyomott áron is, de értékesíteni kellett, mert ez a termék olyan, hogy amikor megérett, akkor azt értékesíteni kell, pár nap után itt már minőségromlás következik be, később pedig gyakorlatilag ki lehet dobni a kukába.

 

– A külföldi értékesítéssel azért valamit lehetett profitálni, vagy vissza lehetett hozni valamilyen szintre az idei szezont?

 

Gyakorlatilag mivel az ár nyomott volt, de a termés mennyisége az átlagon fölüli volt, a szezon közepén és második felén is tudtuk értékesíteni a dinnyét. Sajnos a tavalyi évben voltak időszakok, amikor nem lehetett értékesíteni. Most az idei évben ilyen problémánk nem volt, tudtunk folyamatosan értékesíteni – igaz, hogy egy picit nyomott áron – még a szezon második felében is.

 

– Régi dinnyésektől hallani, hogy komoly összefogás kell. Ezt az egyesület mennyire tudja megvalósítani? Mennyire kivitelezhető ez a következő szezont nézve?

 

Ez közös érdek lenne, érdeke a termelőnek, a felvásárlónak, a multinacionális cégeknek, az értékesítőknek, a zöldségesnek. Tehát mindenki, aki Magyarországon a dinnyepiacban érdekelt benne kellene legyen. A vásárlóknak is érdekük lenne, mert ha ez a magyar dinnye ebbe az irányba halad, akkor nem sokáig beszélhetünk magyar dinnyéről. Mert a termelők, ha veszteséges, akkor egy idő után föl fognak hagyni a termesztéssel, és ki leszünk szolgáltatva az importdinnyének, amiben sajnos vannak hullámok. Nagyon nagy a keresleti piac Európában, és ha nem lenne magyar dinnye, Magyarországra importdinnye érkezne be, ami esetleg kérdéses minőségben és igen magas áron kerülne a fogyasztók elé. Mindenkinek az az érdeke, hogy maradjon magyar dinnye, maradjon legalább ez a felület, ami most megvan, mert így el tudjuk látni az országot, és exportálni is tudunk belőle, nagyon sok embernek ez munkát ad, sokan meg tudnak belőle élni. Tehát a termelőknek is mindenképpen össze kellene fogni, és próbálni érvényesíteni az érdekeinket.

 

A dinnyeszezon értékelése Göcző Mátyás társelnökkel folytatódott

 

– Tudunk azért valami pozitívumot mondani erről a mostani dinnyeszezonról?

 

A szezon mindenféleképp pozitív volt abból a szempontból, hogy az időjárás, és sok más tényező nagyon optimális volt a görögdinnyének. Ezzel párosulva az idén nagyon jó volt a termés, egy erős közepes termésmennyiséggel, és kiváló minőséggel. Az már egy más kérdés, hogy az árak hogyan alakultak. Sajnos ez a termelők szempontjából nem volt az igazi, de reméljük, hogy jövőre sok munkával és odafigyeléssel egy kicsit magasabb árakat fogunk majd tudni elérni.

 

– Az összefogás nagyon lényeges. Az idei szezonban a dinnyereklám mennyire váltotta be a hozzá fűzött reményeket?

 

Úgy gondolom, a dinnyekóstoltatás nagyon jó ötlet, és nagyon jó reklámja a görögdinnyének. Örülünk neki, hogy az agrárkamara ebben élen jár, és az Agrármarketing Centrummal közösen kampányolnak. Ezzel nagyon szerencsések a magyar görögdinnye termelők, mert így igenis megmutathatjuk a vásárlóknak, hogy érdemes a görögdinnyére pénzt adni, a dinnye a nyár folyamán egy nagyon egészséges és értékes gyümölcs.

 

– Nem tudom, hogy mennyire a dinnye promóciójának köszönhető ez, de emelkedett is az egy főre jutó dinnyefogyasztás.

 

– Remélem, hogy így van, és ha emelkedett, akkor bízunk abban, hogy jövőre még tovább fog emelkedni, mert előző évben azt hiszem, hogy 10-15 kiló közé tehető volt az egy főre jutó fogyasztás.

 

– Ha megnézzük gazdasági szempontból a dinnyét, a dinnyéseket, hány ember foglalkozik ezzel, milyen megélhetést tud nyújtani, ha minden stimmel?

 

A magyar dinnyére nagyon nagy szükség van a magyar árupalettán. Már csak azért is, mert ez a tevékenység több mint kétezer családnak jelent megélhetést az országban. Úgy jelent megélhetést, hogyha még szezonálisan is, de nagyon sok embernek ad munkahelyet, nem beszélve arról, hogy a csomagolóiparban, a felvásárló helyeken még hány ember dolgozik. Szóval ez nemcsak úgy van, hogy megterem a görögdinnye, leadjuk, és majd a termelőnek pénze lesz belőle, hanem ez egy igen komoly gazdasági tevékenység.

 

– Országosan tehát kétezer, régiós vagy Békés megyei szinten hány család foglalkozik ezzel?

 

– A termelőfelület több mint fele Békés megyében van, itt több mint ezerkétszáz családnak jelent ez megélhetést.

 

– A dinnyetermelők mennyire tudnak visszaforgatni a gazdaságba, a gazdaság élénkítésébe?

 

Ha a gazdák bevételhez jutnak, profitot tudnak teremteni, akkor ők komoly vásárlóerőt képviselnek más piacokon. Azt is figyelembe kell venni, hogy nagyon komoly, és költséges tevékenység az, amit a mai korszerű technológiával itt Békés megyében a termelők véghezvisznek azért, hogy a fogyasztókhoz nagyon jó minőségű áru jusson el. Ehhez komoly és ezáltal egy kicsit költségesebb technológiát kell, hogy alkalmazzanak. Ezt pedig tükrözniük kellene a fogyasztói áraknak is, hogy a gazdák fejleszteni tudjanak, ezáltal jó minőségű árut tudjanak a vevők rendelkezésére bocsátani. Mindent el fogunk követni ahhoz, hogy a magyar dinnyés társadalom egyre szervezettebb, és összefogásra hajlamos legyen.

 

További programok »

Gazdaság

Elindul a munkaerőpiaci reformprogram Békés megyében

Vállalkozói és munkáltatói fórumot tartottak kedden, Békéscsabán, melyen bemutatták a kormány munkaerőpiaci reformprogramját. Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár az eseményen hangsúlyozta: a program már hat megyében működik.
2019. július 16. 15:42
FEL