A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos kertészeti és beszállítóipari osztályának elnöke elmondta: jelenleg Magyarországon 2600 hektáron termesztenek görög-, 400 hektáron sárgadinnyét, ebből Békés megye 1100 hektárt ad. Ismertette: a szabolcsi-hajdúsági termőkörzetben 800 hektáron, a heves-jászságin 200, a tolnai-fejér körzetben 300, Baranyában pedig 180 hektáron termesztenek görögdinnyét. A sárgadinnye termőterületének nagyjából harmada van Bács-Kiskun megyében, a többi Békés, Csongrád-Csanád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található – tette hozzá. Mártonffy Béla hangsúlyozta: a technológiai fejlődésnek és az öntözésnek köszönhetően a hozam stabilizálódott.
– Ezzel együtt a versenyképesség is nőtt. Magyarországon a termő terület csökkenés pillanatnyilag 15 százalék, ugyanakkor a hozamok nem csökkentek ilyen mértékben. Ebben az évben elég jól fejlődött a dinnye, míg az elmúlt 2-3 esztendőben nagyon nehéz időjárási körülményekkel indult és folytatódott a szezon, amely következtében nem voltak olyan sikeres éveink, mint 5-6 éve, amikor Európa területén nagyobb exporttal rendelkeztünk. Most az elmúlt néhány évvel ellentétben jó esély van egy nagyon pozitív szezonra. Előzetesen úgy látom, hogy ebben az évben 130 ezer, 140 ezer tonna körüli görögdinnyére számítunk – mondta.
A Magyar Dinnyetermelők Egyesületének elnöke hangsúlyozta: a fóliás termesztésnek köszönhetően és a klímaváltozás miatt több héttel kitolható a hazai szezon, így az akár szeptember végéig eltarthat. Göcző Mátyás kiemelte: a termelők költségei jelentősen megnőttek az inputanyagok drágulása és a munkaerő költség emelkedése miatt. Mint mondta: a szezon második felében sem eshet 179 forint alá a dinnye kilónkénti ára, különben nem lesz jövedelmező a szezon a termelők számára.
– Nagyon nagy szükség van rá, hogy a magyar görögdinnyét ne egy olcsó árucikknek tekintsük, ne a nyár olcsó gyümölcsének tekintsük ezentúl, mert ha azt akarjuk, hogy a magyar görögdinnye termesztés és akár a zöldséggyümölcs termesztés fennmaradjon, akkor igenis a fogyasztói áraknak ezeket a költségeket tükrözniük kell, másképp még nagyobb terület csökkenés következik be – emelte ki.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés megyei elnöke elmondta: a kamarának fontosak a hazai termelők, a promóciót országszerte kóstolókkal és internetes népszerűsítő kampányokkal szeretnék segíteni.
– Lényegesek ezek a rendezvények, hogy az emberek a tudatába elültessük azokat az időpontokat, amikor már a magyar termékekre számíthatnak a polcokon, azokra a megbízható termelők által előállított zöldségekre, gyümölcsökre, amivel megtévesztés nélkül magyar árut biztosítunk. Mindezt sokkal jobb minőségben, sokkal jobb zamattal és frissességgel a külföldi áruhoz képest – fogalmazott Kozsuch Kornél.
A sajtóesemény házigazdája, a település polgármestere, aki maga is termelő a "dinnye egyik fővárosának" nevezte Medgyesegyházát. Kraller József elmondta, míg 10-15 éve ez itt élők körülbelül 80 százaléka foglalkozott dinnyetermesztéssel, mára ez a szám 20 százalék körülire süllyedt a csaknem 3500 lelkes településen.
A tájékoztató mellett a medgyesegyházi Művelődési Házban és környékén megrendezték a Dinnyés Forgatagot, ahol élményfestéssel és dinnyekóstolóval várták az érdeklődőket egy gyermekeknek szóló koncert mellett.
