– A dinnyetermelőket hogyan érintette a hideg tavasz, és a száraz, meleg nyár? Milyen nehézségekkel kellett szembenézniük?
– A magyar görögdinnye termesztése gyakorlatilag február végén kezdődik el a palánták nevelésével. Ezután most április közepétől volt csak olyan idő, hogy el lehetett ültetni a síkfóliás görögdinnyét, viszont attól kezdve nekünk kedvezett az idei nyár. A múlt évhez képest az anyagárak viszont húsz-harminc százalékkal drágultak, a munkabérek emelkedtek, így a megemelkedett költségek a dinnyések életét is megnehezítették.
– Milyen volt az idei termés, és hogyan sikerült értékesíteni a dinnyét?
– A számunkra kedvező időjárásnak köszönhetően a gazdák kiváló minőségű görögdinnyét tudtak termelni, ennek megfelelően nagyobb mértékben is tudták azt értékesíteni. A belföldi árakkal véleményem szerint a fogyasztók és a termelők is elégedettek lehettek, az exportárakkal azonban problémánk akadt, mert az olasz és a spanyol dinnye is nyomott áron volt kapható az exportpiacainkon. A magyarországi termés egyharmadát exportáljuk, ha látjuk, hogy jobban fogy a dinnye itthon, akkor nem exportálunk annyit, azonban ha kevésbé, akkor az exportra kell hagyatkoznunk.
– Itthon átlagosan mennyi dinnyét fogyasztunk?
– Dinnyéből az éves átlagfogyasztás Magyarországon 12-13 kilogramm körül mozog. Idén mintegy 3700 hektáron termeltünk görögdinnyét, a jó minőségnek köszönhetően idén nagy mennyiséget el tudtak adni a termelők. Az egyesület és a kamara is úgy számolt, hogy 150-160 tonna görögdinnye áll rendelkezésre ebben az évben. A hosszú, meleg nyáron az emberek szívesen fogyasztottak dinnyét, így ebben az évben az átlagfogyasztás akár magasabb is lehet a korábbinál.