Egy 38 fokos nyári nap legideálisabb időpontjában, amikor már javában lehűlt az idő, este hétkor vették kezükbe a cselekvésre késztető erőt Berényi Nagy Péterék. A spirituális hetesfogat magja már kereken hét éve énekli a sáminisztikus-csillagnyelvű-héjá-héjá-héjá-héjázó dalait.
Berényi Nap Péter – Fotó: Petri L. Lackás
– Ez volt az első stéges koncertünk – mondja a Világfa vezetője. – Noha játszottunk már szabadtéren, de itt lényegesen nagyobb és szabadabb volt a tér, mint például egy sátorban, továbbá nagyon hangulatosak voltak a fények – nem beszélve, hogy fölöttünk ragyogtak a csillagok – és jó volt a közönség eloszlása.
Hozzátette, az est érdekessége, hogy Nagy Baksa (a Baksa keresztnév, nem úgy, mint Baksa-Soós; ma is tanultam valamicskét) cajonos, aki viszonylag új tag, ő miskolci, egyébként a Jankay suliban informatikus-angol szakos, és ha majd mennek New Yorkba, akkor lesz tolmácsunk. Éri Balázs basszusgitáros azonban már két hónapja Bécsben él (nem hiába, csak világpolgárok muzsikálnak az együttesben). Bazsi vonattal jön-megy, a muri után Csabán alszik, és ma már (péntek 16 óra) Bécs felé tart. Ilyenkor általában, mint egy nagy család, összedobják neki az útiköltséget.
Galéria
– További érdekesség – folytatta –, nekem augusztus 27-én volt a születésnapom, Balázsnak szeptember 1-én és Baksának 2-án lesz (mindannyian szűz csillagjegyűek). És hangverseny végén egy Kraszkó Márti tortával minket köszöntött a másik négy tag.
Felcsendült Halász Judit örök opusa, a Boldog születésnapot – Gyalog Kata első és utolsó hegedűs hangszeréből. Együtt énekelt a zenekar, a közönség és a kacsák a parton, akár egy (Berényi) nagycsalád.
***
És az elmaradhatatlan hóvégi titkos támogatás, amit újfent Kraszkó Márti postaládájába dobtak be; az összeggel Bazsi útiköltségét szponzorálják:
