Berényi Nap Péter: Tulajdonképpen egy láthatatlan világ tenyerén élünk

2020. február 9. 09:19 | Such Tamás

Rém ravasz megoldást választott péntek este a békéscsabai (Berényi Nagy Péter és a) Világfa zenekar a Csabagyöngye Ifi Casinójában, ugyanis egy nyilvános próbát toltak az emberek elé. Most akkor próba vagy koncert volt? Szeánsz!

A muzsikárésok körbeülték egymást a terem középtáján. A fejek körbeülték őket a terem többi részén. Így két kör lett a négyszögből. (Szerintem a kör a legtökéletesebb geometriai alakzat, meg talán a hatágú csillag.)

„Mivel még nincs CD-nk – mondta Berényi Nagy Péter (BNP) –, így a körülbelül 18 év múlva esedékes jubileumi koncertünkre jegy előrendelést felveszünk".

 

A Világfa zenekar

Csabagyöngye Akusztik

 

Közben egyszer csak megszólat Horváth Viktor UFO-alakra emlékeztető zeneeszköze, spacedrum, és szép lassan beszállt az egyesület többi tagja is.

Az orkeszter köré egy 40-50 fős, eklektikus lelkes tábor gyűlt össze:

a, a Tücsök Peti és Hangya X-en szocializálódott és azon felnőtt fejek
b, BNP tüzes hívei
c, Világfa szurkerek

Az eklektika a dalokban is jelen volt: olykor sámán, indián (vagy az majdnem ugyanaz?) dallamok csendültek fel; azonfelül mintha BNP többször is szanszkritul énekelt (volna), illetve csillagnyelven, továbbá volt ommm-ozás is… És a sokadik körbe-körbe „héjá-héjá-héjá-héjá-héjá-héjá-héjá-héjá” után már Féja Gézá-Féja Gézát hallottam.

 

A Világfa zenekar

Viktor, a hangtálas ember

 

A dalok egyértelműen szál gitáron készültek, ami alap, hiszen miképp is áll a régi igazság: „Az a jó nóta, amit egy gityón is elő tudsz adni.”

Noha valóban, olykor-olykor tábortűz-feeling hasított a deszkákról, de mégis több volt: előfordult, hogy Kraszkó Márti vokalista támasztotta meg egy terccel vagy bármivel az alapszólamot, amelytől kellőképpen izmosodott a produkció.

A sámánikus-terapetikus etapoknál, számtalanszor egy hörgő hang is bejött a képbe – úgy vettem le, Viktor torkából.

– Tulajdonképpen a láthatatlan világ tenyerén élünk – mondta az egyik dolgozat után az énekes. (A spiritualitás végig ott volt az atmoszférában.) Azt követően az Alsó világról énekelt(ek). – Pokol nincs… mindenki önmagában találja meg a poklot, vagy a mennyet – fogalmazott Berényi Nap Nagy Péter. (A Nap elütés volt, de egy ezresért eladó.)

 

A Világfa zenekar

Kraszkó Márta végig lótuszülésben volt, míg Pribojszki Gyuri nem

 

És a Zenekar alfabetikusan:

Akiről ma még nem volt szó: Berényi Nagy Péter (ének, dob, gitár, dobgitár); Bognár Tibor (b@sszer); Gyalog Kata (hegedű – aki egyszer belekezdett egy csárdásba is, a Montiba…) Horváth Viktor (spacedrum, hangtál, perkás); Kálmán Viktor (akusztikus- és zségitár); Kraszkó Márta (ének, kisütős hangszerek); valamint Pribojszki György (cajon).

Amúgy jó bál volt.
Vajh' mi lenne, ha BNP valóban a sógorom lenne?

 

A Világfa zenekar

Peti áll a bálban

 

***

Egyszer, majd’ négy éve, Csabán megkérdezték az egyik nagyágyútól: – Hányadik lemezénél tart? – Én csak a pénzt szoktam számolni – jött a válasz.

 

Galéria

További programok »

FEL