A parasztemberek nem mentek be a csabai játékszergyárba, inkább kapáltak

2024. március 3. 15:46 | Such Tamás

Mutasd meg gyermekeid játékait, megmondom, ki vagy! – Békéscsabán készült játékok a 20. század elejéről… címmel posztolt fajátékokról készült képeket a Facebook oldalára a minap Harangozó Imre néprajzkutató. Mi pedig mindezzel kapcsolatban telefonon kerestük meg.

Elmondja, a huszadik század elején, Békéscsabán egy amerikai magyar alapított egy játékgyárat, amely a helyi tót parasztok által készített motívumokból alkotta figuráit. A gyár azonban néhány év alatt megszűnt, mivel a munkások nem jártak be dolgozni, ugyanis parasztemberek voltak. És ha a határba kellett menni, akkor a határba kellett menni… Előbbre valónak érezték, hogy megkapálják a kukoricát, minthogy faragják a játékokat.

 

Harangozó Imre a Lencsési Közösségi Házban – Fotó: behir.hu/Such Tamás

Harangozó Imre egy korábbi előadáson – Fotó: Such Tamás / behir.hu

 

– Ellenben nagyon fontos – húzza alá Harangozó Imre –, hogy Schéner Mihály művészete épp ezekből a figurákból gyökerezik. Miska bácsi csabai gyerek volt, persze sokan azt mondják, hogy Medgyesegyházán született, de Medgyes is csabai kirajzás volt. (Valaha Kiscsabának is hívták – S. T.) Még gyerekkorában ihlették meg ezek a motívumok, amelyeket később beépített a művészetébe. A csabai népi ihletésű exjátékgyár figurái fél évszázad múlva már ott vannak a magyar művészet csúcsán: a huszárok, a lovak.

Közbeveti, nemrégiben nyílt Mester Gábor műgyűjtő babakiállítása a Napsugár bábszínház Urszinyi-Beliczey-kúria kiállítótermében, ahol teljesen különválik a polgári és a parasztgyermekek játékvilága.

 

Forrás: Harangozó Imre

 

– A polgári világban egy gyermeket tulajdonképpen kis felnőttként kezelték – folytatja. – Nagyon szigorú keretek közé szorították őket, hogy mikor játszhatnak. De a játékkal is nevelték őket: sokuk egész életen át féltve őrizte a fél milliméter vastagságú, meisseni porcelánból készült, babafejű játékokat.

A parasztember absztrakcióval modellezte le a létezést: az ágaskodó csikóban, a rúdra szerelt lovacskákban benne van a mítosz. A csabai hagyományban erős az aranycsikó gondolata. Karácsonykor azt is mondták a gyereknek: „Ha jó leszel, meglátod az aranyos csikót”.

Hozzáteszi, majdan, a hetvenes években megjelentek a csili-vili játékok, és onnantól kezdve mindenki azokra vágyott. Persze arra van törekvés, hogy adjunk fajátékot a gyerek kezébe, de az inkább amolyan értelmiségi attitűd, hiszen ma már a gyerekek inkább a komputeren játszanak.

További programok »

FEL