Békéscsaba a 20. század fordulóján kezdett iparosodni. 1903-ban újdonságként tűnt fel a játékszergyártás, amely a 19. század közepén Franciaországban és Németországban kezdett iparszerűen fejlődni. A felvidéki Bártfán 1884-től volt két ilyen gyár. A Werther Hugó-féle első fa- és maché játékszergyár jobb lehetőséget látva Békéscsabán létesített gyárat.
Az Áchim F. Tamás bíró vezette képviselő-testület 4900 koronát szavazott meg 1904. januárjában a Werther gyár áttelepüléséhez. Ingyen telket és 50 ezer vályogtéglát biztosítottak a gyár felépítésére, kikötve, hogy a gyárnak három hónapon belül kell ideköltöznie. 6 éven át évenként 2000 korona segélyt, valamint lakbérváltság címén évi 1500 koronát megszavaztak azzal, hogy az üzemet 50 munkással kell megnyitni.
A munkástoborzás lassan indult, 20 tanoncot is nehezen sikerült szerződtetni, de az építkezés folyt. Ez időben tett ott látogatást Zsilinszky Mihály államtitkár, aki elismerését fejezte ki a fiatal gyárosnak.
Végül 1904. november 26-án avatták fel a már hónapok óta működő gyárat. A megnyitón országos ipari előkelőségek és helyi vezetők vettek részt. Werther öt kiváló munkását megjutalmazta, este pedig tűzijáték zárta az állomás közelében épült gyár avatását. A lapok bő terjedelemben írtak az eseményről, és mint a magyar ipar ünnepét emlegették.
Werthel új típusú, magyaros motívummal díszített játékszerekkel, babákkal akart a játékpiacon helyet biztosítani magának. A játékokat olyan neves iparművészekkel terveztette, mint Veszely Vilmos, Szász Vilmos és Faragó Ödön, és kiállításokon mutatta be a gyár termékeit.
A papírmasé játékok, préselt papírpépből, ragasztóból és töltőanyagból – kaolin – készültek. Az üzem munkásai mellett Werthel 15 háziiparost is foglalkoztatott. A csabai gyár játékai az 1906-os milánói világkiállításon, Bécsben és Párizsban is arany, ezüst díjakat – nemzetközi hírnevet szereztek. A sikerek ellenére 1908-ban gazdasági problémák jelentkeztek, csökkent a kereslet. A gyár részvénytársasággá alakult Werthel Hugó vezetésével, aki ekkor már egyre többet betegeskedett tüdőbaja miatt. 1909. május 6-án, Budapesten elhunyt, mindössze 33 évet élt. A részvényesek nem megfelelő hozzáállása miatt, 1910. április 14-én a gyárat felszámolták. A készletet potom áron adták el. A nagy reményekkel indult csabai Werthel játékszergyár ötéves működése véget ért.
Werthel munkálkodásáról dokumentumfilm is készült, a Békéscsabai játékgyár története címmel, Rózsa György rendezésében. A csabai játékszergyár létezését azonban 112 évig a feledés homálya takarta.
Gécs Béla
