93 évvel ezelőtt született Tony Curtis, akinek az élete ugyanolyan mozgalmas volt, mint filmes alakításai. New Yorkban született, de mátészalkainak vallotta magát. Egész életében büszke volt magyar gyökereire, az utolsó években Amerikában népszerűsítette hazánkat. Pályafutása során azon kevesek közé tartozott, aki imádta a szakmáját, valamint az azzal járó rivaldafényt. Nagykanállal ette a sikert, a nőket, később a tudatmódosítókat. De talpra állt, sőt. Életfilozófiáját egy itthoni interjúban így foglalta össze: "Egy titka van az életnek, egy módon lehet túlélni: soha nem szabad hagyni, hogy feldühítsenek. Ne mérgelődj semmin, soha." Mai időutazásunk során bemutatjuk Tony Curtis nem mindennapi életútját.
Mátészalkai gyökerek
A világszerte Tony Curtisként ismert filmcsillag eredetileg Bernard Schwartz vagyis Schwartz Bernát néven született New Yorkban, 1925. június 3-án. Apja Schwartz Manó (Emanuel Schwartz) Mátészalkáról, míg édesanyja Klein Ilona (Helen Schwartz) a mai Szlovákia területén Nagymihályon, később elmondása szerint viszont Válykón született. Innen vándoroltak ki New Yorkba.
Legidősebb fiúként keserű gyerekkora volt. Szülei örökké marták egymást, skizofréniában szenvedő anyja verte. Állandó pénzszűkében éltek és a világgazdasági válság idején annyira elszegényedtek, hogy öccsével, Juliusszal együtt a szülők rövid időre árvaházba is adták őket.
Háborúból a filmvászonra
A kis Berni, hogy elmeneküljön a nyomasztó otthoni légkörtől, a második világháború alatt beállt a haditengerészethez. A hadsereg támogatását kihasználva drámaórákra járt és a zsidó színház tagjaként turnézni kezdett. De nem érezte megfelelőnek a terepet, így 1948-ban vásárolt egy repülőjegyet, és meg sem állt Kaliforniáig, ahol rögtön az Universal Stúdiót kereste fel. S milyen jól tette, mert ott fantáziát láttak benne.
A korabeli sztárcsináló gépezet azonnal kezelésbe vette, és a színjátszáson kívül lovagolni és vívni is megtanult, továbbá a nagymesterek tanácsára felvette a Tony Curtis nevet.
A huszonhárom éves színész Burt Lancaster 1949-es filmjében, a Criss Cross-ban tűnt fel először, a névtelen dzsigoló szerepében.
Magánéleti válsága nem hagyott nyomot Curtis filmes karrierjén, hiszen olyan nagyszerű filmekben játszott, mint A tolvaj herceg vagy az Ali baba fia. A kosztümös filmeket elhagyva leforgatta az 1956-ban bemutatott Trapéz című szerelmi történetet, ahol fiatal artistaként hívta fel magára nem csak a közönség, de a kritikusok figyelmét is, akik végre már nemcsak külsejét, hanem játékát is dicsérték. A siker édes illata című moziban egy talpnyaló újságírót játszott, újra Burt Lancaster partnereként, amely már komolyabb kihívást jelentett számára. Ő volt A megbilincseltek szökésben lévő rabja, mely alakításáért még Oscar-díjra is jelölték. Amikor pedig 1959-ben Marilyn Monroe és Jack Lemmon partnereként eljátszotta a Van aki forró szereti csapodár szaxofonistáját, már világsztárnak kijáró tisztelettel beszéltek róla. Se díjat, se jelölést nem kapott Joe szerepéért, mégis ez lett a leghíresebb szerepe. Sajátos humora miatt főként a vígjátékok találtak rá, de az történelmi Spartacusban sikerült karakterformáló képességeit is megcsillantania, bebizonyítva, hogy sokkal többre is képes a vígjátékokban való szereplésnél, s így volt ez A bostoni fojtogató sorozatgyilkosaként is. Sajnos ez volt az utolsó komolynak mondható szerepe és még csak 1968-at írunk.
A Van, aki forrón szereti plakátja 1959-ből (forrás: afp.com)">
Vászonról vászonra
Azonban hiába játszott a legnagyobb hollywoodi sztárok oldalán, Tony kishazánkban, a magyar tévénézőknek leginkább talán a Minden lében két kanál pimasz Danny Wilde-jaként maradt meg, aki Roger Moore brit arisztokratája mellett osztogatta a pofonokat és fektette le sorra a hosszúcombú nőket.
Az eredetileg 1971 és 1972-ben futó sorozat elképesztő siker lett Európában, viszont Amerikában hatalmasat bukott, de ezt már megbeszéltük Roger sztorijában.
1976-ban még feltűnt Elia Kazan igen kiváló filmjében, Az utolsó filmcézárban Robert De Niro oldalán, de ezután mind filmes, mind tévés szerepei megritkultak. A kudarcélménytől alkohol és kokainfüggő lett, melyből egy új művészeti ág, a festészet és egy új szerelem rángatta ki. A festészetben is maradandót alkotott, amit bizonyít, hogy egy művét a New York-i Modern Művészetek Múzeumában (Museum of Modern Arts-ban) is kiállították egy állandó tárlaton.
Utolsó filmes munkája a 2008-as David & Fatima című, Rómeó és Júlia történetét izraeli-palesztin környezetbe áthelyező dráma egyik mellékszerepe volt.
Magánélet
Privátszférája is hollywoodi volt, hiszen 1951-ben az ismert színésznőt Janet Leigh-t vezette oltárhoz, aki a Psycho zuhany alatt tragikus véget érő hősnőjét alakította. A frigyből két leánygyermek született, - Kelly és Jamie Lee - és közülük az egyik, Jamie Lee mára szintén ismert színésznővé vált. Curtis házassága a hatvanas évek elejére megromlott, 1962-ben elváltak.
Magánéletével házassága után is tele volt a sajtó, Hollywood egyik „nagy öregjét” notórius nőcsábászként ismerték, és a sármos, energikus, nagy dumás férfit tekintették az amerikaiak prototípusának. Szinte minden évtizedben új feleséggel lepte meg környezetét, kik időrendben a következőképpen váltották egymást: Christine Kaufmann, Leslie Allen, Lisa Deutsch és Jill Vanden Berg. Curtis saját bevallása szerint a hosszú élet titka a fiatal nőkben keresendő - utolsó felesége 45 évvel volt fiatalabb nála.
Később még négy gyermeke született, akik közül Nicholas fia heroin túladagolásban halt meg 1994-ben.
A büszke magyar
Magyar származására egész életében büszke volt, a rendszerváltás után többször is Magyarországra látogatott. Először 1996-ban járt itthon, amikor a kormány meghívására részt vett a Magyar Filmesek Első Világtalálkozóján. Ekkor a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjével tüntették ki.
Alapítványt hozott létre a Dohány utcai zsinagóga felújításának támogatására. Felkereste Mátészalkát is, ahonnan szülei kivándoroltak az Egyesült Államokba.
2003-ban hazánkat népszerűsítő reklámspotokat forgatott, amelyekkel elsősorban az idősebb amerikai turisták érdeklődését akarták felkelteni a Magyarországra utazás iránt. Az elkészült filmben az idős Curtis a Gerbeaud cukrászdában élvezi a kávét és természetesen a csinos nők látványát.
Halála előtti évben járt itthon utoljára, amikor a könyvfesztiválon bemutatta Hollywood hercege című önéletrajzát, valamint festményeit.
A búcsú
A 85 esztendős művészt a Las Vegas környékén lévő hendersoni otthonában érte a halál, melynek oka szívroham volt. Vélhetően odaát is a napos oldalon tölti az időt, festeget és csajozik.
Kellemes időtöltést, Tony!
