A nap sztorija – Ez történt 1969. január 7-én, Békés megyében

A behir.hu időutazó rovatában ma újra visszarepülünk ötven évet és megnézzük, hogy miről írt az 1969. január 7-én megjelenő Békés Megyei Népújság. Kukkantsunk bele ma is az elvtársak és az elvtársnők, illetve a kor örömét, bánatát megélő kisemberek izgalmas világába. Ma egy pályaválasztással és a békéscsabai 611-es számú Ipari Szakmunkásképző-intézettel foglalkozó írás, egy, a csatornázottsággal és a szennyvíztisztítással foglalkozó beszámoló és néhány rövidhír kerül reflektorfénybe. Mai lapszemlénket is kiegészítjük egy aznapi fotóval és a 2019-es kommentárok sem maradhatnak el. Hasznos időtöltést kívánunk!

 

 

Pályaválasztási kiállítás nyílik Békéscsabán

Épül az új szakmunkásképző-intézet

“A Békéscsabai 611-es számú Ipari Szakmunkásképző-intézetnek 1711 tanulója van. Hatvannal több, mint az előző tanévben. Számuk azonban csaknem kilencvennel kevesebb a tervezettnél, hatvannyolccal pedig az állami vállalatok igényénél. Különösen az építőipari szakmákban volt kevesebb a jelentkező, így 14 villanyszerelő, nyolc kőműves, öt ács és 14 szobafestő tanuló hiányzik. Pedig köztudott, hogy éppen az építőipar az, amelynek a szakmunkásokkal való ellátása fontos követelmény.

 

Szakmunkásképzés 1969-ben (forrás: dbvk.hu)

 

A megyei pályaválasztási tanács, a szakmunkásképző-intézet és a KISZÖV január 19-től február 2-ig pályaválasztási kiállítást rendez Békéscsabán, melynek célja, hogy a különböző – elsősorban építőipari – szakmák iránt felkeltse a fiatalok érdeklődését. Nagy jövő vár a megyében a víz-, gőz-, gázszerelő szakmákra is. A kiállítás bemutatja az egész intézet munkáját, tevékenységét.

Már megkezdték a Gyulai, a Dobozi út, valamint a Telep utca által határolt területen az új intézet építését, amely várhatóan 1970 szeptemberéig készül el. Létesül egy 200 fős diákotthon is, ahol a vidéki tanulók kapnak helyet. Megmarad az intézet jelenlegi épülete és valószínű, hogy a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat a munkásszállásán továbbra is biztosít 130 tanuló számára elhelyezést, így a jelenlegi zsúfoltság megszűnik és lehetővé válik, hogy kedvezőbb körülmények között jóval több fiatal tanulhasson.”

 

Mai kommentár: 2019-ben a munkaerőhiány egyre több területen egyre nagyobb probléma Magyarországon, így Békés megyében is. A munkáltatók, a szakképző intézményekkel karöltve már az általános iskolákban igyekeznek a gyerekeket egy-egy szakma irányába orientálni. A Békés Megyei Kormányhivatal évek óta Pályaválasztási Vásárral igyekszik segíteni a választásban és hívja fel a figyelmet a hiányszakmákra. Érdekes szembesülni azzal, hogy hasonló problémával küzdöttek 1969-ben is, amikor hazánkban teljes foglalkoztatottság volt és nem ismerték a munkanélküliség fogalmát. A Békéscsabai 611-es számú Ipari Szakmunkásképző-intézet épülete végül háromszintes lett, és 10 terem volt benne. A szintén háromszintes kollégiumban 220 tanuló lakhatott. Emellett 600 fős konyha és 150 személyes étterem épült. A létesítményen végül 19 millió forintos beruházást hajtottak végre és 12 szakma oktatását kezdték el benne. Az iskola neve 611. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet lett, a kollégium József Attila nevét vette fel. Az 1980-as évek elején a szocialista internacionalizmus jegyében egy portugál kommunista, Alfredo Lima nevét is fel kellett vennie az intézetnek: így lett 6ll.sz. Alfredo Lima Szakközép és Szakmunkásképző Iskola. Az iskola ma a Békéscsabai Szakképzési Centrum tagiskolájaként, Trefort Ágoston Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium néven képzi a leendő szakembereket.

 

 

Csatornák Tiszántúlnak

Nyárfák és algák tisztítják a szennyvizeket

“A villamosítás néhány éve az ország legelmaradottabb részén, a Tiszántúlon is befejeződött. Mai gond: a közművesítés hiánya. A Hajdúságban, például csak 28 százalékos a vízellátottság, s négyszázalékos a csatornázottság. Pedig e kettő az ipartelepítésnek s a városiasodásnak indult nagy községek fejlődésének alapfeltétele. Ezért kezdtek új – jelentőségében a villamosítással vetekedő – munkába Hajdú, Szabolcs és Békés megyékben.

 

A békéscsabai szennyvíztisztító-telep oldómedencéje az 1960-as években (forrás: saját gyűjtés)

 

A Debreceni Tervező Vállalatnál már tucatnyi község közművesítési terve készült el s ezeket a következő öt évben valósítják meg. Az idén Püspökladányban 13, Mezőkovácsházán 6, Hajdúdorogon 10, Polgáron 7, Nyírbátorban 5-6 millió forintot fordítanak csatornaépítésre.

A tervezők olcsó, gazdaságos megoldásokat kerestek a vizek tisztítására is. Például: 15 millió forintos tisztítóberendezések helyett algásítják a szennyvízgyűjtő tavakat – 3 millió forintból. Másutt elárasztott nyárfások szerepelnek „tisztítóművekként”, s az eredmény: a szűrőhatáson kívül gazdag cellulóztermelés, azaz fenntartási költség helyett – jövedelmezőség. A folyóvizekben egyébként is szegény Alföldön az is előnye ezeknek a természetes tisztítóknak, hogy a tavakat és folyókat megkímélik a szennyeződéstől.”

 

Mai kommentár: A lakossági szennyvizek mennyisége, minősége az emberiség életvitelével együtt változott. Az ipari forradalom óta vált egyértelművé, hogy a keletkezett szennyvíz elhelyezését, ártalommentesítését, az általuk okozott problémát valamilyen szabályozással kordában kell tartani. 1969-ben Békés megyében még kevés településen volt kiépített csatornarendszer, így a keletkezett szennyvíz többnyire közvetlenül a talajba szivárgott. A szennyvíztisztító-telepek építése és korszerű technológiával való ellátottsága még évtizedeket váratott magára.

 

 

Rövid hírek

“- FELÚJÍTOTTÁK A FÜRDŐT. Mezőkovácsházán a szociális otthon lakóinak jobb egészségügyi ellátására 217 ezer forintos költséggel az elmúlt évben felújították a fürdőt és korszerűsítették a felszerelést.

– PÓTSZILVESZTER. Békéscsabán, a Fegyveres Erők Klubjában szombaton vidám pótszilvesztert rendeztek, melynek a vendégek körében nagy sikere volt.

A Békéscsabai Konzervgyár (forrás: pinterest.com)

– TÖBB RÁDIÓT VÁSÁROLTAK. Szarvason az elmúlt évben szeptember 30-ig több rádiót vásároltak, mint az előző év hasonló időszakában. 1967-ben a harmadik negyedév végéig 493 ezer, 1968-ban viszont 821 ezer forint értékben vásárolt új típusú rádiókészülékeket a lakosság.

– TANFOLYAM. A gyulai járási nőtanács a napokban tartja a szakkörvezetők részére szervezett 3 napos továbbképző tan- folyamot. Ezen a szakmai és módszertani útmutatókon kívül politikai előadásokat is hallhatnak a résztvevők.

– TOVÁBB JAVUL A GÁZELLÁTÁS. Békéscsabán az idén újabb utcákba vezetik el a gázt. Az elkövetkező hónapokban a Gyulai út, az Árpád sor, a Bánszki utca, a Lenin út, Berényi út, Luther utca, Jókai út, Petőfi út, valamint a Bartók Béla út gázvezetéke készül el.

– TERVTELJESÍTÉS. Túlteljesítették az előirányzott termelési értéket 1968-ban a szarvasi ktsz-ek. A harmadik negyedév végéig 203 278 000 volt a termelési érték. Ez az előző év hasonló időszakához viszonyítva 113 százalék.

– ELŐADÁSOK A TANYAVILÁGBAN. A gyulai járásban a tanyai településeket is bekapcsolták a TIT-hálózatba. Mikrobusszal – vetítőkkel, távcsővel és képanyaggal felszerelve – látogatják az előadók a tanyaközpontokat. Ugyancsak ilyen módon szervezik az író és olvasó találkozókat is.

– MEGKEZDTÉK AZ IDEI EXPORTSZÁLLÍTÁSOKAT. Január 6-án fejeződött be a Békéscsabai Konzervgyár tésztaüzemében a múlt év december 20-a óta tartó karbantartás és megkezdődött a termelés. A karácsonyi és újévi ünnepek után – ugyancsak 6-án megkezdődtek az exportszállítások is. A Szovjetunióba lecsót, zakuszkát, uborkát, az NDK-ba lecsót, zöldborsót, paprikasalátát küldenek.

– A BOLYAI JÁNOS Matematikai és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat önköltséges egyetemi előkészítő tanfolyamot szervez a régebben érettségizett és az idén érettségiző dolgozók részére. Jelentkezés személyesen január 20-ig, az MTESZ-nél (Békéscsaba, Szent István tér 8.), ahol részletes tájékoztatást adnak.”

 

Mai kommentár: A rövid hírek ezen a napon is sokat elárulnak a korról, a korszellemről, az 50 évvel ezelőtti emberekről. Mai távlatból nézve érdekes, hogy már a televíziózás időszakában járunk Szarvason, mégis a rádióvásárlás volt a sláger. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat távcsővel felszerelt előadásai a tanyavilágban bizonyára osztatlan sikert arattak, pláne, ha segítettek a tüzelő felvágásában és behordásában is a kartársak. A rövid hírek között a legérdekesebb azonban az, hogy a Békéscsabai Konzervgyárból exportálták az örmény nemzeti ételt, a zakuszkát a Szovjetunióba, melynek egyik tagállama Örményország volt. A megyei alapanyagokból készült csabai zöldségkrém vélhetően finomabb volt, mint az eredeti.

 

Egy fotó

A Békés Megyei Népújság 1969. január 7-ei számában nem jelent meg olyan fotó, mely a megye akkori életébe engedne betekintést, ezért egy, a hátlapra kerülő fényképes filmajánlót választottunk, mely a hangzatos Emberrablók címet kapta. Képaláírást is kapott a felvétel: A kalandos filmtörténet alapja Robert Louis Stevenson, a népszerű angol író Emberrablók című regénye. A regényből az NDK-ban készítettek érdekes és látványos filmet, melynek különös erénye a 200 évvel ezelőtti Skócia történelmi légkörének hiteles megjelenítése.

(A fényképek illusztrációk, nem biztos, hogy 1969-ben készültek, nem biztos, hogy Békés megyében, de jellemzőek a korra.)

Megosztás:

Címke: , ,