A nap sztorija – Ez történt 1968. augusztus 7-én, Békés megyében

A behir.hu időutazó rovatában ma újra visszarepülünk ötven évet és megnézzük, hogy miről írt az 1968. augusztus 7-én megjelenő Békés Megyei Népújság. Kukkantsunk bele ma is az elvtársak és az elvtársnők, illetve a kor örömét, bánatát megélő kisemberek izgalmas világába. Ma a Békéscsabát bemutató prospektust bíráló anyagra, a megyeszékhelyen, eg parkoló-méretezés hibáját boncolgató jegyzetre és néhány rövid hírre esett a választásunk. Természetesen a 2018-as kommentár most sem maradhat el. Jó szórakozást kívánunk!

 

 

Van-e látnivaló Békéscsabán ?

“A nemrég kiadásra került, megyeszékhelyet bemutató prospektus igennel felel a kérdésre. A Békés megyei Idegenforgalmi Hivatal ízléses, színes képekkel és tömör szöveggel mutatja be és meggyőzően ismerteti Békéscsaba nevezetességeit.

Hogy maradhatott ki a KISZ-tábor? (forrás europeana.eu)

A város történelmének első részében bronzkori és római kori leletek mutatják a települések nyomait. A történet második részében – mely 1716-tal kezdődött – a hont-nógrádi szlovák telepesek szorgalma tette a kietlen vidéket újra élővé. Ezt a kialakulást mutatja be a Munkácsy Mihály Múzeum állandó jellegű kiállítása.

A 250 éves jubiláló város ma gyorsan fejlődő pezsgő jelennel és ígéretes jövővel rendelkezik. A régebbi mezőgazdasági ipar mellett az utóbbi húsz évben sok milliós beruházással épültek új iparágak: a konzervgyár, a hűtőház, a forgácsolószerszám gyár és a Kner Nyomda. Megváltozott a „poros alföldi város” külső képe is. Több száz új lakás színpompás épülettömbje hirdeti a modern fejlődést. Országosan ismertté vált a Megyei Könyvtár, a múzeum és a Balassi Népi Együttes. Sok emlék, épület értékes kép és használati tárgy őrzi a világhírű Munkácsy Mihály festőművész itteni életét.

Az új kiadvány sikerrel mutatja be modern formában Békéscsabát, aminek értékét csak növelné, ha a szerkesztők a KISZ-táborról sem feledkeztek volna meg…”

 

Mai kommentár: Az augusztus 3-ai lapszemlénkbe beválogattuk a Békéscsaba idegenforgalmáról szóló tanácskozást, melyben a korabeli kollégák már beszámoltak a várost bemutató kiadványról, melyet így jellemeztek:Szerény terjedelmű, de ízléses kivitelű, a város nevezetességeit bemutató színes prospektus.” A következő napokban vélhetően tüzetesebben átnézték az anyagot lap a Szabadság téri szerkesztőségben és megvilágosodtak, rájöttek, hogy óriási hiba történt. Hiányzik belőle Békéscsaba legnagyobb turisztikai attrakciója: a KISZ-tábor.

 

 

Bocsánat, szabad egy kérdést?

“Sétálgatok 250 éves városunk központjában. Igyekszem, a napi fáradtságot kipihenni, ‘ semmivel sem akarok most törődni, a gondokat másnak szeretném hagyni, pihenni, kikapcsolódni óhajtok. Sokszor megfogadtam már ezt, de sajnos, nem mindig tudom megtenni. Nem tudok behunyt szemmel járni. Most örömmel állapítottam meg már távolról, hogy a Kossuth téri parkírozóhelyen festik a burkolatot a gépkocsik számára. örömöm, mint már annyiszor, most is túlságosan korai volt. Közelebb érve ugyanis, keserű íz. futott a számba. Valószínűnek tartom, nem a burkolatfestést végző személyek határozták meg a vonalak távolságát, hanem valaki más. Szeretném megkérdezni, miért nem készíttetett figyelmeztető táblát az illető a következő felirattal: „A parkírozóhelyet csak a nyitott, az ajtó nélküli és a hátsó ajtóval is rendelkező gépkocsik vehetik igénybe!

 

Parkoló autók a Kossuth tér szomszédságában (forrás: FORTEPAN/Bauer Sándor)

 

Feltétlen szükségesnek tartom egy ilyen figyelmeztető tábla elhelyezését, mert ha az egymástól 1,8 méter távolságra levő vonalpárok között gépkocsik állnak, azok ajtajait nem lehet a szomszédos jármű festésének rongálása nélkül kinyitni, de még így sem valószínű, hogy kissé molett személyek ki- és be tudnak szállni. Ez volt a kérdésem. Egyébként nem feltétlenül szükséges az általam javasolt figyelmeztető tábla elhelyezése. Van egy egyszerűbb megoldás. A vonalakat kellő távolságra kellene egymástól festeni.

Még egy szerény óhaj: Jó volna, mielőtt kiadunk egy utasítást valamilyen munka elvégzésére – bármilyen egyszerű legyen is az -, gondolnánk a célszerűségre és a használhatóságra. Sok jogos megjegyzést tudnánk így elkerülni.”

Egy járókelő

 

Mai kommentár: Az 1968. augusztus 7-én megjelenő Békés Megyei Népújságban Egy járókelő néven publikáló szerzőnek igaza volt. Az 1,8 méter széles parkolóhely bizonyára tévedés lehetett és valószínűleg újra kellett festeni azt. Magyarországon 2018-ban a 2,5 x 5,5 m-es parkolóhely méretet ír elő a szabvány, melytől kivételes esetben 2,3 x 5,0 méterig el lehet térni. Utóbbira nagy forgalmú helyeken, többnyire bevásárlóközpontnál találni példákat, ahol a legtöbb esetben nem is sikerül az autósoknak egyetlen helyet elfoglalniuk.

 

 

Rövid hírek

“- A honvédelmi nevelésért. Szarvason az MHSZ közreműködésével az általános iskoláknak 10 db légfegyvert biztosítanak. A gimnázium 12 db kispuskát kap. A lőtér megépítésének határidejét szeptember 15-ig meghosszabbították.

– Még 150 ezer. A kunágotai községi tanács pedagógus-lakás felújítására 150 ezer forintot kért a járási tanácstól. A községben a Mátyás úti lakás teljes felújítása 210 ezer forintba kerül, ebből 60 ezret a községi tanács biztosít,

– Kártérítés, fegyelmi. Az első félévben a mezőkovácsházi járásban a pénzügyi ellenőrzések során 5 esetben kártérítésre, 6 esetben pedig fegyelmi eljáráson kívüli írásbeli figyelmeztetésre került sor. Ezeken kívül egy esetben büntető eljárás is indult.

 

Szakmunkástanulók (forrás: FORTEPAN/Urbán Tamás)

 

– Tartási szerződések. 1967. március 1 óta  l84 tartási szerződést bíráltak el a gyulai járásban, s közülük 178-at hagytak jóvá A hat elutasított közül kettő fellebbezett, de mindkét fellebbezést elutasították.

– Túlteljesítés az étkezdében. A szarvasi városi tanács hivatali étkezdéje az első félévben egész évi bevételi előirányzatának 69,8 százalékát, kiadási előirányzatának pedig 61,7 százalékát teljesítette. Túlteljesítés azért van, mert a gazdaságos üzemeltetés érdekében az előirányzottnál nagyobb létszámot étkeztetnek.

– Járáson kívülre. A mezőkovácsházi járás területéről összesen 4166-an járnak el dolgozni járáson kívüli területre. Közülük 2769 személy megyén belüli munkahelyen, 1397 pedig megyén kívül dolgozik.

– Népi ellenőrök. A múlt évben 472 külső szakembert vont be munkájába a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Közülük 53 volt békéscsabai.

– Harmincezer forintért. A klubélet fellendítésére 30 ezer forint értékben hangszereket és egyéb szükséges tárgyakat vásároltak Sarkadkeresztúron.

– Veszélyeztetett kiskorúak. A békési járás községeiben 42 veszélyeztetett kiskorút tartanak nyilván. A nyilvántartásba azok a 18 éven aluliak kerülnek, akik apróbb bűncselekményeket vagy szabálysértéseket követtek el. Akkor is nyilvántartásba kerül a kiskorú, ha a szülők magatartása vagy anyagi helyzete veszélyezteti erkölcsi fejlődését.

– Három óvoda. Szarvas három óvodájában a 180 férőhelyre 187 gyermeket vettek fél. Az óvodákban 12 óvónő és 7 dajka foglalkozik az apróságokkal.

– Kulturális szerződés. Sarkadon és Eleken azt tervezik, hogy a művelődési otthon és a községben lakó szakmunkástanulók intézete kulturális jellegű szocialista szerződést köt.”

 

Mai kommentár: A rövid hírek ezen a napon is sokat elárulnak a korról, a korszellemről, az 50 évvel ezelőtti emberekről. Mai távlatból nézve furcsa, hogy miért kellett a helyi MHSZ-nek felfegyverezni a szarvasi iskolákat. Érdekes a szintén szarvasi magyarázat a városi tanács hivatali étkezdéjének túlteljesítéséről. Azt viszont örömmel vennénk, ha valaki elmondaná, hogy mit takar a kulturális jellegű szocialista szerződés, melyet a sarkadi és az eleki művelődési otthon kötött a településeken élő szakmunkástanulók intézetével.

 

(A fényképek illusztrációk, nem biztos, hogy 1968-ban készültek, nem biztos, hogy Békés megyében, de jellemzőek a korra.)

Megosztás:

Címke: , , , ,