A nap sztorija – Ez történt 1969. július 22-én, Békés megyében

2019. július 22. 13:44 | Diós Zsolt

A behir.hu időutazó rovatában ma újra visszarepülünk ötven évet és megnézzük, hogy miről írt az 1969. július 22-én megjelenő Békés Megyei Népújság.

Kukkantsunk bele ma is az elvtársak és az elvtársnők, illetve a kor örömét, bánatát megélő emberek világába. Ma az endrődi híd építéséről szóló tudósításra, két postai történetre, továbbá a békéscsabai Sörkert vendéglőben zajló anomáliákról készült beszámolóra esett a választásunk. Hasznos időtöltést kívánunk!

 
Terhelési próba a Hármas-Körös endrődi hídján

"A Hármas-Körös hídját Endrődnél a második világháború után csak ideiglenesen javították ki. A 46-os fő-közlekedési útvonalba tartozó híd szerepe ugyanis igen jelentős, ezért akkoriban gyors munkára volt szükség. Most 11 millió forintos költséggel véglegesen felújították, korszerűsítették, a megnövekedett forgalom figyelembevételével.

 

Az ország első feszített acélszerkezetű hídja (forrás: hgyvk.hu)

Az ország első feszített acélszerkezetű hídja (forrás: hgyvk.hu)


A felújított hídon vasárnap tartották meg a terhelési próbát 10 sóderrel megrakott tehergépkocsit vonultattak fel reggel a hídra. Megfigyelték, hogy a terhelésnél milyen méretű a hajlás. Tudományos mérések, megfigyelések, számítások után döntik el, hogy mikor adható át a híd a forgalom számára. A terhelési méréseket Mészáros József, a KPM főmérnöke irányította."


Mai kommentár: 105 esztendővel ezelőtt, 1914-ben Endrőd, az akkor még önálló község hidat kapott, mely a második világháborúban megsemmisült. A szerkezet közlekedési szempontból rendkívül fontos szerepet töltött be, ezért ideiglenesen helyreállították. A végleges hídra 1969-ig kellett várni, mely építészettörténeti alkotás volt, hiszen az építmény volt Magyarország első feszített acélszerkezetű hídja.

Mivel ez a szerkezet 40 év után elöregedett, ezért 2009-ben elbontották és az első híd mintája alapján rekonstruálták azt. A 2010-ben átadott hidat 2014-ben, Gyomaendrőd várossá válásának 25 éves évfordulóján szentelték meg, avatták fel.


 
Úton, útfélen

„Aki keres, az talál” elv alapján összegyűjtöttem néhány rövid kis történetet. Ezek ugyan kiszorultak minden más írásból, de talán kár lenne, ha elkallódnának. így csokorba szedve nyújtom át az olvasónak.

 

Csupasz pocak

Július 7-én, valamivel 17 óra előtt a Békéscsabai Postahivatalban történt. Egy középkorú férfi, nem kis feltűnést keltve pénzt adott fel. Természetesen nem az a mindennapi dolog keltett feltűnést, hanem hősünk ruházata. Ugyanis mindössze egy (különben jól szabott) rövidnadrág és papucs volt rajta.

A nyári kánikula mindnyájunknak egyformán szerez meleg percet. Ing nélkül bizonyára elviselhetőbb a hőség, de azért- és ezt tíznél is többen tanúsíthatják - a hivatalos helyiségben nem a legesztétikusabb látványt nyújtotta egy középkorú férfi csupaszon domborodó (és uram bocsá’) szőrös pocakja. Arról nem is beszélve, hogy ez az attrakció sérti a közös együttélés íratlan szabályait. Vajon mit szólna rövidnadrágos félmeztelen barátunk, ha a postai tisztviselő is hasonló „szerelésben” továbbítaná a pénzét?!

 

Mindenkin van felsőruházat (forrás: FORTEPAN/UVATERV)

Mindenkin van felsőruházat (forrás: FORTEPAN/UVATERV)

 

Helyesírás

Egyik békési ismerősöm ma már kuriózum számba menő foglalkozást űz: fazekas. Virágcserepet, tejescsuprot, csirkeitatót csinál, de szívesen vállalkozik egyéni megrendelők furcsa kívánságainak kielégítésére is. A mesternél még kora tavasszal rendeltem egy butéliát, (A butélia olyan tenyérnyi nagyságú népi cserépedény, amely a jóféle pálinkán kívül feliratot is tartalmaz. Az előbbit belül, az utóbbit – többnyire verses feliratot – kívül.)

Levélben küldtem el a butéliára szánt rigmust Békésre. Követve a régi hagyományt, a szöveget szándékosan rossz helyesírással írtam. Ez lett a vesztem. Amikor végre elkészült a bütykös, a gyanútlan fazekasmester fejcsóválva adta át - Azt még megértem, hogy valaki ilyen ósdi holmikat csináltat, de hogy egy újságíró ne tudjon helyesen írni, az nem megy a fejembe.
Hiába magyaráztam, hogy készakarva ejtettem egy első osztályosnak is csúfságára váló hibát! Nem volt számomra mentség."

B.I.


Mai kommentár: Az első történet 2019-ből visszatekintve szinte hihetetlennek tűnik. Ugyanis az hogy valaki egy szál rövidnadrágban sétáljon be a postára igénybe venni bármilyen szolgáltatást ma már elképzelhetetlen. 2019-ben a legtöbb munkahelyen dresszkóddal, vagyis az öltözetre vonatkozó előírással szabályozzák a munkavállalók ruhaviseletét.
Az utcán és közintézményekben, úgy ahogy 1969-ben nem volt, úgy ma sincs ruházati előírás, de ma már senki nem jutna eszébe ilyet tenni, bár az 1990-es években még Békéscsaba belvárosi üzletében is össze lehetett futni lengén öltözött állampolgárokkal, akik a rövidnadrághoz műszálas zoknit, szandált és szíjmelindás szatyrot viseltek. Semmi mást.


 

Kerthelyiség, vendég nélkül

"Békéscsaba vendéglátóipari vállalatai nem dicsekedhetnek a kerthelyiségekkel. Még ebben a hűvös nyárban is nehéz a fülledt éttermekben szórakozni. Mégis van „fővárosunknak” egy ideális kertvendéglője, nevezetesen a ligeti Sörkert.

Az árnyas, szép parkot külföldiek is megcsodálják. A vendéglő sok évtizedes hagyományokkal rendelkezik. Az a kis kerek, toronyszerű épület, emlékszem, valaha a katonazenekaroké volt, ahol is vasárnap délelőtt térzenét adtak. A hatalmas ágyás körül hullámzott a tömeg. Bakák, diákok és egyéb kispénzűek korzóztak itt. Aki pedig tehette, az már délelőtt 10 órakor sörözhetett a kerthelyiségben. Este tánc volt és a svájci stílusban épült fedett helyiségben diákbál és majális is.

Jó idő lévén, vasárnap délután kisétálunk a ligetbe. Még a nagy májusi melegek idején délután 3-kor nyitottak. A kevés számú felszolgáló alig győzte a vendégeket kiszolgálni. És most júliusban, amikor végre újra kisütött a nap, vasárnapi programnak lássuk újra a Sörkertet. Négy órakor indultunk el, 5-kor még vasrúddal betámasztott ajtó várt. Negyed hatkor kezdett egy szál pincér teríteni. Közben, ha gyéren is, de érkeztek a vendégek. Fiatal párok, gyermekes családok nézegettek a rácson keresztül, ahonnan ingerült hang hallatszott: „Csak magam vagyok és két kezem van.” Egy kezdő apa, aki gyermekének málnát ígért, mérgesen távozott, mint ahogy lassan elszéledt mindenki. Nem volna rá mód, hogy e kimondottan nyári vendéglő legalább vasárnap egész nap üzemeljen?

 

A liget és  sörkert egy korábbi képeslapon(forrás: antikfoto.hu)

A liget és sörkert egy korábbi képeslapon(forrás: antikfoto.hu)

 


Mai kommentár: Békéscsaba község vezetői 1846-ban döntöttek arról, hogy a település központjában található ligetben – mely korábban temetőként funkcionált – „közmulató” kertet létesítenek a közönség használatára.

A községvezetés úgy gondolta, a közmulatóhoz sörház is kellene, így Berger Izsák regálebérlő lehetőséget kapott sörház építésére, az épület pincéjében pedig gőzfürdőt létesíthetett. A komplexum 1861-ben fogadta első vendégeit, ez lett Csaba egyetlen mulatóhelye. A ligetet később parkosították, a sörözőben pedig Purcsi Jancsi vezetésével Csaba első zenekara muzsikált. A fürdőt és a sörházat az 1888-as árvíz elsodorta, de a település képviselőtestülete a nyári szórakoztatás és a nyári színkör helyszínéül szolgáló pavilon felépítéséréről döntött.

Lischka Lipót főkertész szakszerű parképítő munkássága nyomán, az árnyas liget egyre kedveltebb pihenő és szórakozó hely lett. Az 1950-es évektől a ligeti terebélyes fák övezte szabadtéri színpadon könnyűzenei hangversenyeket, este mozi előadásokat tartottak. A pavilon területén lévő sörkert igen népszerű szórakozóhely volt. A liget fái alatt rövid időn át mini állatkert várta a gyermek látogatókat. Hiába volt közkedvelt helyszín, a sörkert az 1960-as évekre egyre kevésbé szolgálta ki a városlakókat és hamarosan be is zárt.

Az embernek 2019-ből az a gondolata támad, hogy a városvezető elvtársak szisztematikusan számolták fel a szocializmus előtti időket idéző szórakozóhelyet.


 

 

Egy fotó

Mai fotónk az 1969. július 22-ei Békés Megyei Népújság hátoldalán jelent meg Még tart a vakáció címmel.
A felvétel nem kapott képaláírást, de feltételezhetően az Élővíz-csatorna békéscsabai szakaszán készült.
A fotót Demény Gyula készítette.

(A fényképek illusztrációk, nem biztos, hogy 1969-ben készültek, nem biztos, hogy Békés megyében, de jellemzőek a korra.)

További programok »

Itthon

FEL