A behir.hu időutazó rovatában ma újra visszarepülünk ötven évet és megnézzük, hogy miről írt az 1969. május 10-én megjelenő Békés Megyei Népújság. Kukkantsunk bele ma is az elvtársak és az elvtársnők, illetve a kor örömét, bánatát megélő emberek világába. Ma egy orosházi autóverseny beharangozója, egy, a konzervek térhódítását bemutató riport, továbbá a fiataloknak indított új rovat, egy gyulai zenekart bemutató, igazi kultúrtörténeti csemegét rejtő anyaga kerül reflektorfénybe. Mai lapszemlénket is kiegészítjük egy aznapi fotóval és a 2019-es kommentárok sem maradhatnak el. Hasznos időtöltést kívánunk!
Autós ügyességi verseny a Viharsarki Kupáért Orosházán
"A Magyar Autóklub Békés megyei Szervezete május 11-én délelőtt 10 órakor rendezi meg Orosházán az autós ügyességi versenyt. A nagyobb szabású autóstalálkozót a fennállásának 225. éves Orosháza jubileumi ünnepségeinek sorozatában tartják. A szervezésből jelentős részt vállalt az autóklub orosházi alcsoportja.
A Viharsarki Kupáért kiírt ügyességi versenyen részt vehetnek azok a hazai autósok, akik saját, sportköri vagy kölcsön gépkocsival rendelkeznek, és érvényes KRESZ-vizsgájuk van.
A verseny részvevői délelőtt 9 óra 30-kor találkoznak a városi tanács előtti parkírozó helyen. Itt rajtszámot húznak, s ennek felragasztása után felvonulnak a versenypályára a Lehel utcában. A versenyt a motor köbcentiméter teljesítménye alapján három kategóriában indítják. A női versenyzőknek külön géposztályt jelölt meg a szervező bizottság. A Viharsarki Kupát az az autós nyeri, aki abszolút értelemben a legjobb időt futja gépkocsijával. A 225. éves Orosháza emlékplakettjét a három legjobb időt futó versenyző kapja."
Mai kommentár: 2019-ből a Békés Megyei Népújság nézve aranyos orosházi autóversenyre hívja fel a figyelmet. Valamilyen, megmagyarázhatatlan okból a cirkusz pontban vasárnap 10 órakor kezdődött, ami a templomba járó emberek számára igen fontos időpont. Az efféle „cirkuszt a népnek” rendezvényeket nem véletlenül rendezték vasárnap délelőtt, attól függetlenül, hogy a versenynek nem a vallásukat gyakorló állampolgárok voltak a potenciális nézői. Bizonyára érdekes lehetett a tuningolt Wartburgok gyorsulási versenye vagy a Daciák driftelése, esetleg a Trabantok gumiégető mutatványa. Reméljük, hogy beszámolhatunk a sporteseményről későbbi lapszemlénkben!
Ön például mennyi konzervet fogyaszt?
"– Én bizony sokat. Minden bevásárláskor veszek valamit Mindketten dolgozunk. Gyerek nincs. Két emberre nem érdemes főzőcskézni. Hét végén vendéglőben ebédelünk, hétköznap meg az üzemben. Este dobóéból vagy üvegből vacsorázunk.
– Nem is tudom hirtelen. Készételt nem szoktam venni. Olyan furcsa, konzerv íze van. Különben is szeretek főzni. A befőzéssel is szívesen elpepecselek. Egy-egy májkrémet azért megveszek.
– Végre megértük azt, hogy mindenféle konzerv kapható. És jó is. A körte- vagy cseresznye- befőttet én sem csinálom meg jobban, pedig értek hozzá, higgye el! Csak az bosszant, hogy némelyik dobozcímke olyan jellegtelen. És a propaganda is hiányos. Itt van ez a sok halkonzerv! Ha megkérdezem a boltostól, hogy milyen ízű, csak a vállát vonogatja.
Nyolc év alatt megduplázódott
Ahány ember, annyiféle vásárló. Egy azonban tény: az egy főre eső konzervfogyasztás az 1960 évi 73 forintról 1968-ra 180 forintra növekedett. Ezt meghaladó emelkedés csak a baromfinál tapasztalható. Természetesen a konzervvásárlás adatai önmagukban alig mondanak valamit. A hús és húskészítmények kiskereskedelmi forgalma nyolc év alatt összesen 16 százalékos növekedése messze elmarad a konzerv karrierjétől. A húsáruk árváltozása a kereslet egy részét egyébként is a dobozolt élelmiszerek félé terelte. Siettette a forgalomfelfutást a befőzési kedv csökkenése, a kész- és félkész áruk iránti érdeklődés növekedése. Egyre több háziasszony ismeri fel, hogy nemcsak változatos, ízletes vacsorát készíthet „dobozból vagy üvegből”, hanem rengeteg időt is megtakarít.
Az emberek nem egyformán fogyasztanak konzervet. Legtöbbet a városiak, a bérből és a fizetésből élők. A falvak lakói még kevésbé keresik a befőtteket, ám a húsos konzervek, májkrémek, ízek, dzsemek fogyasztása egyre növekszik.
Az ipar és a kereskedelem inkább több, mint kevesebb sikerrel állja vásárlók rohamait. A konkrét tapasztalatokról Illés Gábort, a békéscsabai 129-es számú fűszert- és csemegebolt vezetőjét kérdeztük.
Ha mi is megkóstoljuk
Vegyük sorba a tapasztalatokat:
A befőttek választékával nincs probléma. A leárazásokat, mint például az ötliteres őszibarack kiárusítását a vásárlók hálásan fogadják. Az ízek, dzsemek népszerűsítésére az „egyet fizet hármat kap” akció, vagy az 50 százalékos árengedmény megtette a hatását.
A készételek egyike, másika sokba kerül. A háziasszony kétszer is meggondolja, amíg 27 forintos sertéspörköltet vesz.
A halaknál gondot jelent, hogy az ellátás egy-egy azonos fajtából nem folyamatos. Van úgy, hogy csak paradicsomos, vagy csak olajos kapható. A halkonzervek ára is magasnak tűnik, bár a szovjet Saira 12 forintért is nagyon keresett. Nincs viszont a slágernek számító tőkehalmáj, amelyet ugyan nagyon nehezen szoktak meg az emberek, de most mégis sokan keresik. A sokféle hal között nehéz eligazodni. A dobozra írt magyar nyelvű; tájékoztató kevés.
Savanyúságaink jók és a választék is megfelelő. Van, aki a kígyósi uborkára esküszik, van, aki a bolgárra. Ki-ki ízlése szerint válogathat.
Nincs sósmogyoró
Az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat tájékoztatója szerint a konzervpiac hiánycikklistáján jelenleg a belföldi olajos halat, a zsenge zöldborsót, a sárga hüvelyes babot, az 5/4-es zöldborsót és a tökfőzeléket tartják nyilván. Ugyancsak hiányzik a hamar közkedveltté vált vietnami sósmogyoró is.
A hiánylista után csináljunk slágerlistát: A legkeresettebb konzerváruk általában a főzelékfélék, paradicsom, zöldbab, vajbab, zöldborsó, A savanyúságok mezőnyében a csemege uborka viszi el a pálmát, a nagy családok kedvence pedig az ötliteres ecetes paprika.
A konzerv forgalmat vizsgálva nem hagyható figyelmen kívül a reklám szerepe. Szükség van rá, hiszen jelen esetben a propaganda még nemcsak a figyelemfelkeltés eszköze, hanem jó alkalom arra, hogy a vásárlókat megismertesse a konzerv ételek elkészítésének műhely-, illetve konyhatitkaival. Az árubemutatók, kóstolással egybekötött árusítások szinte napról napra növelik a konzervpártiak táborát. Figyelemre méltó, hogy az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat, valamint a nagykereskedelem és a konzervgyárak közösen rendeznek bemutatókat, ahol a költségeket is közösen viselik. Jó lenne ezt a módszert átmenteni más területekre is, hiszen a lakossági áruellátás javítása közös sorompóba kell, hogy állítsa az ipart és a kereskedelmet.
Brackó István
Mai kommentár: Brackó István riportszerű anyaga most is egyfajta szociográfiai tanulmányként értékelhető. Pontosan diagnosztizálja a konzervételek térhódítását a városoktól a falvakig. Az élelem megszerzésének és elfogyasztásának egymástól térben és időben való különválasztása a legősibb emberi tevékenységek közé tartozik. Az aszalás, a szárítás, a sózás, a füstölés az óegyiptomi népeknél ugyanúgy megtalálható, mint manapság. Azonban Franciaországban a forradalom után létfontosságúvá vált az élelmiszerek tartósításának és szállíthatóságának kérdése. A megoldást Nicolas Appert találmánya jelentette 1796-ban, amikor felfedezte a hőkezeléses tartósítás alapját. Magyarország kedvező talaj- és klimatikus adottságai alapján a zöldség és gyümölcstermesztés feltételei szempontjából kiváló, ezért nálunk viszonylag későn, 1872-ben alakult meg a Bogdány-féle Első Osztrák - Magyar Rántottlevesanyaggyár, mely a hadsereg számára készített rántott- és borsóleves alapanyagot, valamint húskonzervet és pótkávét. A magyar háztartásokra a házi tartósítás volt a jellemző és maradt is nagyon sokáig.
Mini magazin
Flamingó
"A szomszédok feljelentéssel fenyegetőztek. A szülök kénytelenek voltak moziba járni esténként. Már filmmérgezést kaptak, amikor a papa kijelentette:
– Nem vagyunk hajlandóak többet moziba menni miattatok. A csendháborításért sem fizetünk. Többet meg ne halljam a gitárotok hangját a házban!
Mindez Gyulán, Szabóéknál történt, ahol mind a két fiú gitárt kapott ajándékba (akkor még Szabó papa nem sejtette, mit indított el). És mert a papát olyannak ismerték, aki nem kukoricázik, kénytelenek voltak más próbalehetőség után nézni. A Gyulai Jókai Művelődési Otthon akkoriban éppen zenekar nélkül volt, így hamar megtalálták egymást. Innen számítják a „Flamingó” születésnapját. Kettőjükhöz jött egy „állás nélküli” dobos, Hőgyes Elek. Délután 5 órakor betévedt a bélyeggyűjtő-szakkör foglalkozására az elsős gimnazista, Krasznahorkai Laci és este 8-kor már, mint a „Flamingó” zongoristája lépett ki az ajtón. Ebben az időben maradt zenekar nélkül Nadabán Piroska. Már azon gondolkozott, hogy az idei EDÜ-n szavalással próbálkozik, mert mit is kezdene táncdalénekes létére zenekar nélkül? Ekkor hallotta meg az új együttest próbálni. Megnézte, kik lehetnek ezek -, és azóta velük énekel. A szavalásról lemondott.
Nem sok idő telt el a megalakulás óta, de néhány fellépésükön már szép sikert értek el. Az Amatőr Könnyűzenei Fesztivál gyulai selejtezőjén még meghajoltak a Sigma nagyobb tudása előtt, de jövőre... Van idejük bőven, hiszen annyira fiatalok, hogy Szabó Lajos, a szólógitáros már lassan bácsinak számít a 22 évével, a 15 éves Krasznahorkai László mellett. A 17 éves Nadabán Piroska, a 18 éves Hőgyes Elek és a 20 éves Szabó Imre sem tartoznak még régóta a felnőttek közé.
Kétszer játszanak klubdélutánon a Jókaiban, mindig telt ház előtt. A közbeeső estéken készülődnek az EDÜ-re. Rendhagyóan (mint sokan mások) nem esküsznek a Selmer- verhetetlenségére. Azt mondják, nem a szerelés a lényeg és ahogy a próbájukon hallgattuk őket, igazat kellett adni nekik. A nem nagy múlt ellenére jócskán van a hangjegyfüzetükben saját szerzemény, a mai divatos számok mellett.
Ha egy orgonánk lenne? - sóhajtanak fel minden próbán. Talán egyszer ez az óhajuk is teljesül. Volent Zoli bácsi, a „Jókai” igazgatója célozgatott ilyesmire.
A szűkébb pátriájukon kívül még nem igen ismerik őket. Ezért szeretnének minél többször szerepelni Gyulán kívül is. Művelődési otthonok igazgatói, figyelem! Csak hívni kell őket. Szívesen elmennének akárhová játszani.
Béla Ottó
Mai kommentár: A Békés megyei napilap fiataloknak szóló rovata – jóslatunknak megfelelően – komoly muníciót jelent lapszemlénknek. A fiatal Békés megyei zenekarokat bemutató sorozat második száma valóságos kultúrtörténeti paradicsom. A bemutatkozó gyulai Flamingó zenekar zongoristája, Krasznahorkai Laci 2019-ben már Gyula irodalmi életének büszkesége. Kossuth-díjas magyar író, aki a Digitális Irodalmi Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. 2015. május 18-án elnyerte a Nemzetközi Man Booker-díjat. Tarr Béla, korunk talán legnagyobb filmrendezőjének állandó alkotótársa. Remélhetőleg még találkozunk a csapat nevével!
Egy fotó
Mai fotónk az 1969. május 10-ei Békés Megyei Népújság hátoldalán jelent meg a Baromfitenyésztő szakmunkás-tanfolyam Szeghalmon címmel.
A felvétel képaláírást is kapott: A szeghalmi Petőfi tsz es a helyi keltető állomás a téli hónapokban 3 éven keresztül tanfolyamot tartott a felnőtt baromfitenyésztőknek. A tanfolyam elméleti és gyakorlati foglalkozásokból állt, s a három év után most került sor a szakvizsgákra, összesen 25 nő és egy férfi tett szakmunkásvizsgát. Képünkön a vizsgáztatás egy részletét láthatjuk.
(A fényképek illusztrációk, nem biztos, hogy 1969-ben készültek, nem biztos, hogy Békés megyében, de jellemzőek a korra.)
